Századok – 1900

Tárcza - Armenia - 952

952 tArcza. november 30-án délután, a nagy költő kápolnás-nyéki szülőháza helyén elhelyezett emléktábla leleplezésénél is — legalább néhány küldött taggal — megjelenni. A választmány intézkedéséből gr. Teleki Géza elnökünk, Óváry Lipót, Pettkó Béla. Schönherr Gyula tagtársaink és a titkár utaztak Székesfehérvárra a társulat képviseletében ; jelen voltak ott az ünnepély minden mozzanatánál s végűi részt vettek a költő szobrának megkoszorúzásában is, mely czélra kegyeletünk jeléül » Vörösmarty Mihálynak a Magyar Történelmi Társulat« feliratú szalaggal díszes babér-koszorút vittek az ünnepély színhelyére. f CSÉPLŐ PÉTER. Régi hűséges tagját vesztettük el társulatunknak. Cséplő Péter prémontrei-rendi kanonokot, a történelem és földrajz lelkes tanárát a nagyváradi főgymnasiumban. hol 1866 óta tanított s negyven éves hosszú tanári pályája végén a mult november-hó elején hunyt el. írói munkásságát 1870-ben kezdte meg az Arcliaeologiai Értesítő számára Nagyváradról írt czikkeivel, s a folyó év márczius havában végezte ugyanott a pecze-szentmártoni régi sírokról szóló közleményével. Mélyebb nyomokat nem hagyott történetirodalmunkban ; kerülte a nagyobb tárgyakat, nehezebb feladatok megoldására nem vállalkozott, de kisebb dolgozataival, melyek az Archaeologiai Értesítőn kívül a Századok-ban. a nagyváradi főgymnasium programm-értekezései közt s egyebütt jelentek meg, sok jó szolgálatot tett a tudománynak. Régebben társulatunk életében, vidéki kirándulásainkon is élénkebb részt vett. utóbb azonban inkább a régészeti kutatások terén működött kedvvel és sikerrel ; nagy szorgalommal gyűjtögette főleg a régi Nagyváradra s annak környékére vonatkozó adatokat. Utoljára a bihari földvárban végzett ásatásoknál találkoztunk vele, melyeknek eredményét ez évi junius-havi füzetünkben mi is közöltük olvasóinkkal. Mondjunk áldást a nemeslelkű munkás férfiú emlékezetére ! F( )LYÓIRA TOK. — ARMENIA. Tizennegyedik évf. 1900. 7 12. füzet. A folyóirat állandó történeti tárgyú közleménye : Szamosujvár város monographiája, a szerkesztő Szongott Kristóf tollából folyik. Az előttünk fekvő füzetek az örmény kath. püspökség visszaállítása érdekében folytatott küzdelmet, tárják elénk. Örmény püspök vezetése alatt jöttek be Moldvából az örmények Erdélybe I. Apafi Mihály fejedelem alatt 1672-ben; a püspök vezetése alatt egyesültek a római egyházzal. Utolsó püspökük a nagynevű Verzereskul volt. Az ő halála után (1715) az erdélyi latin szertartási! püspök felügyeletére és gondozására bízattak. Jóllehet, ez