Századok – 1900

Tárcza - Katholikus Szemle - 953

TÁRCZA. 953 a megbízatás csak ideiglenes volt s III. Károly és Mária Terézia királyok kilátásba helyezték az örmény püspökség betöltését és dotatiójának rendezését, s jóllehet az 1848 : XX. t. cz. az örmény egyház önállóságát is biztosította, az önállósítás nem sikerülhetett a hívek minden törekvése mellett sem. Megmaradtak továbbra is az erdélyi róm. kath. püspök fenhatósága alatt, s csak vicariusokat, visitatorokat (Budákovies Lázár, Theodorovics Mihály, Chácshádur Arachel, Baronian Mihály, Roska-Steplianovics István) nevezett ki részökre a szentszék. Ezek elmondása után a szamosujvári plebánusok névsorát és rövid életrajzát adja a szerző. Nem egy kiváló férfiat találunk köztük, ki úgy is mint pap, úgy is mint tudós, méltó az utókor emlékezetére. Pl. Lukácsi Kristóf, a ki megírta az erdélyi örmények történetét s örmény kútfők alapján a magyarok űseleit, hajdankori neveit és lakhelyeit. — A régi örmény történetírók és források ismertetésével foglalkozik Patrubány Lukács, a kitől majdnem minden füzetben találunk egy-egy idevágó rövid közleményt. — A mongol pusztítások örmény történetírói felett M. A. tart futó szemlét, de részletesebben csak a XVI-ik századi Medzop Tamás krónikájáról szól. — FÖLDRAJZI KÖZLEMÉNYEK. Szerkeszti Berecz Antal, a m. földrajzi társaság főtitkára. XXVIII. köt. 1900. 1—7. füzet. — A 3 — 4-ik kettős füzetben a szerkesztő Salvator Lajos kir. berezegnek a földközi tengeren végzett kutatásait ismerteti, Czirbusz Géza pedig a nagy magyar Alföld keletkezéséről értekezik. — Az 5 — 6-ik szintén kettős füzetben Havass Rezső közöl szemelvényeket a Budapestre vonatkozó leírásokból, azon alkalomból, hogy Budapestről a főváros anyagi és erkölcsi támogatásával »Budapest in Wort und Bild czímmel Oscar ν. Krücken (tulajdonképen Jásznigi Sándor) szerkesztésében nagy illusztrált munka jelenik meg német nyelven. — A 7-ik füzetben historikusainkat is különösebben érdekelheti Etelvári Alajos rövid fejtegetése, mely helyneveinkről szól. — KATHOLIKUS SZEMLE. XIV. köt. VII—X. füzet. — Történeti érdekű czikket e füzetekben szokatlanúl keveset találunk. A mi van, az is inkább csak könyvismertetés. Ezek közül kiemeljük Evetovics Jánosét, a ki Margalits Edének Horvát történelmi r epert, or ium-át különösen azért becsüli nagyra, mert arra a nyolez százados közjogi kapocsra, melyben Magyar- és Horvátország egymással élnek, közös történelmi multunkra, nevezetesebb szereplő férfiainkra vonatkozólag gazdag adathalmazt találunk benne, s az egész munka a közfelfogást, a szereplő személyeket, az egyes korszakokat új és helyesebb világításban állítja elénk. — Sörös Pongrácz a III. Béla magyar király Emlékezete czím alatt Eorster G-yula szerkesztésében megjelent díszmű tartalmát