Századok – 1900

Történeti irodalom - Kršnjavi; Izidor: Zur Historia Salonitana des Thomas Archidiaconus von Spalato. Studie I–V. ism. P. Gy. 924

TÖRTÉNETI IRODALOM. 931 itt székeltek a horvát királyok püspökei, itt tartották még a XIV- XV. században is — mint tudjuk Horvátország felebbviteli albáni törvényszékét, e megjegyzés tehát Kézai hitelességét látszik támogatni: Krsnjavi Izidor e tényt tagadja, mert — az 1102-beli pactumban Suaciö György is szerepel, a Suaciéok pedig Kninben laktak, ügy tehát a Suacicok saját uruk, Péter király ellen lázadtak volna fel, mert e Péter király Ra6ki Ferencz »Almung«-ja szerint, szintén Suacic volt. Nekünk azonban úgy látszik, hogy se Racki Ferencz »Alinung«jávai, se a koholt pactummal, tudományosan véve a dolgot, nem szabad törődnünk, mert Péter horvát király — akár volt Suacic, akár nem Kninben székelhetett, és semmi esetre sem ő lett volna az első király, ki ellen saját nemzetsége — ha még igaz ! — feltámad. Látni való tehát, hogy a mit Kránjavi Izidor a magyar krónikák s a peturgozdjai harcz ellen nagy verve-vel hirdet, nem igen alkalmas a magyar elbeszélés valódiságát megdönteni, s azt majdnem maga is beismeri azzal a kijelentéssel, hogy, ha nem is mutatta ki, hogy Kálmánnak nem kellett ellenkirálylyal harczolni : »so wäre die Realisierung des Erbrechtes mit Waffen noch immer keine Eroberung!« I. Ferdinándnak is Magyarországra tartott jogát ellenkirálylyal szemben erővel kellett kivívni, de azért Magyarországot még sem foglalta el : »er hat darum Ungarn doch nicht erobert.« ') Igaz; csakhogy Ferdinándot a magyarok is királynak választották, magyarok is támogatták János király ellen, — míg Lászlóról, Kálmánról ezt nem tudjuk, s az ő foglalásukról a források ily félekép nyilatkoznak : »Chroacie invadens regnum.. dominum Almum, suum nepotem in illo statuit regem« (Horvátországba törvén, öcscsét Almost helyezte ott be királynak) ;ä) » 1 )almatiam atque Croatiam suae monarchiae perpetuo subjugavit« (t. i. László; a Képes és többi magyar krónikák, mint már fentebb idéztük); »regno Dalmatiae conquistato« (Kézai); s Kálmánról : · »proposuit totam terram usque ad inare Dalmaticum suo dominio subjugare. Venit ergo cum multo armorum apparatu et obtinuit caeterani partem Sclavoniae, quae a Vladislavo fuerat praetermissa.« (Föltette magában, hogy minden földet a dalmát tengerig igába hajt. Jött tehát nagy fegyveres erővel s elnyerte Szlavóniának .— értsd alatta Tamás szójárása szerint Dalmát-Horvátországot - - azt a részét, melyet László még el nem foglalt. Spalatói Tamás.) Ha ezeket Kránjavi Izidor mesterkélt magyarázatai nélkül ') Id. h. 41 1. 2) 1091-iki zárai oklevél. Rae ki : Monumenta spectantia hist. 81avorum meridionalinm, VII. 154, 477, 481, 482. SZÁZADOK. 1900. X. FÜZET. 60