Századok – 1900

Történeti irodalom - Kršnjavi; Izidor: Zur Historia Salonitana des Thomas Archidiaconus von Spalato. Studie I–V. ism. P. Gy. 924

94(1 TÖRTÉNETI IRODALOM. tekintjük, egészen más színben fognak feltűnni Szent László és Kálmán liorvát hadjáratai, mint I. Ferdinándnak háborúja, vetélytársa, János király ellen. Utolsó, V-ik fejezetében, Krsnjavi Izidor némely egykorú oklevél kitételeivel igyekszik felfogását támogatni, helyesen jegyezvén meg különben, — a mit a horvátok nem akarnak elismerni. hogy azokat, jelesen a traùi szabadalmat, nem lehet generalisálni. abból egész Dalmát-Horvátországra vonatkozó törvényt, szabadságlevelet nem lehet kiokoskodni, vagyis mint ő mondja : »Es geht nicht an, die den einzelnen dalmatinischen Städten ertheilten Privilegien zu generalisieren und aus dem Privilegium von Trogir (Trau) einfach eine Constitutionsurkunde für ganz Dalmatien und Kroatien zu machen, wie man dies zu thuen versucht hat.« !) Megtámadja Pauler Gyulát, mert a magyar nemzet történetében az arbei oklevél e szavaiban: »per misericordiam Dei potitus regno Dalmacie atque Chroacie« — a » potitus «-t a »meghódította« szóval fordította. Nem akarunk vitába bocsátkozni, hogy mit jelent a ptditu.i szó, p. o. urbe potitus, praeda potitus? minden iskolai szótárból elég felvilágosítást meríthet bárki, sőt maga Kránjavi Izidor is elismeri annak »bemächtigen« értelmét; s talán azt sem kell czáfolnunk, hogy a »per misericordiam Dei« kifejezés használata kizárja - Kránjavi szerint — a hódítást,2) hanem tovább megyünk s rátérünk arra a kifogásra, melyet Krsnjavi Izidor Pauler Gyula e megjegyzése ellen emel : »Hogy a horvát királyság nem régi formájában ment át a magyar királyra, mintegy personal-unióban, mint a mai horvátok hirdetik, - a mely personal-uniót egyébiránt Krsnjavi Izidor is elejti3) - már csak az is bizonyítja, hogy a pápák Zvonimir hűbéresküje alapján soha sem léptek fel prae ten siókkal a magyar királyok ellen.«4) — »Die Veränderung, der äusseren Politik gelegentlich eines Wechsels der Dynastie kann nicht als Unterbrechung der Rechtscontinuität aufgefasst werden« (A külső politikának változását dynastia-változás alkalmával, nem lehet a jogfolytonosság megszakításának tekinteni), a mi magában véve igaz, csak hogy itt épen az a Rechtscontinuität, vagyis, hogy Horvátország teljes integritásában megmaradt, mint megmaradt p. o. Magyarország, mikor idegen uralkodók, I. vagy II. Ulászló léptek trónjára, még csak bebizonyítandó dolog, s bizonynyal nem hihető, hogy a mikor ') Iii. h. 44. 1. ή Id. h. 44. 1. 3) Id. 11. 43. 1. *) A Magyar nemzet története, I. 460. 1. 382. sz. jegyzet