Századok – 1900

Történeti irodalom - Kršnjavi; Izidor: Zur Historia Salonitana des Thomas Archidiaconus von Spalato. Studie I–V. ism. P. Gy. 924

94(1 TÖRTÉNETI IRODALOM. ceperunt dominium Dalmatiae et Chroatiae«) azt igyekszik kimutatni, hogy Kézainak s a többi magyar krónikának elbeszélése Péter horvát királyról, kit Kálmán király serege a Gozd hegységben megölt, s azért a hegységet Péter gozdjának hivják : nem igaz, alaptalan, későbbkori betoldás. Pétéikirály — vitatja Backi Ferencz ellen — nem is létezett soha; a horvát források nem tudnak róla semmit. (Azok egyáltaljában véve e korról alig tudnak valamit, jegyezhetjük meg.) A magyar írók hallhattak valamit Kresimir királyról, kinek rokona Vekenega, zárai apáczafejedelemasszony, tekintélyes személy lehetett a magyar udvarnál (dürfte ... eine am ungarischen Hofe hoch angesehene Persönlichkeit gewesen sein),1) s ezért gondolták, hogy Kálmán serege agyonütötte? kérdezhetnők, de Krsnjavi Izidor ezt a kérdést nem teszi. A magyar krónikák közt — folytatja - a legjobb Miiglen, ez az 1365 körül készült német kivonat ; mert ez nem említi a Péter nevet, hanem csak annyit mond: »Colomann slug den Kunig von Dalmatia zu tode.« Ez a legjobb is azonban Horvátország elfoglalására nézve interpolált helyekből (»zusammengestoppte Stellen«) áll.2) A megölt horvát király Demeter Zvonimir, kinek haláláról ugyan egy oklevél és Spalatoi Tamás csak úgy emlékeznek: »defunctus«, »mortem debitam solvit« ; de Tomassich János barát, ki a régibb korra nézve a magyar forrásokból, vegyítve némi horvát mondákkal, mint a tatárokon 1241-ben vívott mesés gróbniki diadallal, írta 1561-ben krónikáját, s a ki a legnagyobb komolysággal említi, hogy Sluin 205-ben, Cetin 405-ben Kr. u. épült stb. stb., 1057-hez (sic) beszéli, hogy mikor Zvonimir a horvátokat keresztes hadjáratra akarta bírni, a szent sír megszabadítására : azok agyonütötték. Kránjavi Izidor tehát lehetőnek tartja, hogy már ekkor Horvátországban, előbb mint a keresztény nyugaton, keresztes háborúra gondoltak ;3) igaznak tartja, hogy Zvonimirt megölték; támogatására felhozza, hogy a varsói Chronicon mixtum — e párját ritkító XIII vagy XlY-ik századbeli zagyvalék szerint is Oasimirt vagyis Kresimirt, nem is Zvonimirt, megölték, s mindebből azt következteti a magyar elbeszéléssel szemben, hogy nem Péter királyt ölték meg, hanem Zvonimirt, és nem is a magyarok ölték meg, hanem maguk a horvátok ; tehát ezekből a magyar krónikákból Horvátország meghódítására nem lehet következtetni semmit. Végül pedig neki ront Kézai állításának, hogy e királynak székhelye Tinin — Knin - volt. Bár ·) Id. h. 36. ι. 2) Id. h. 33, 36, 37. 11. 3) Id. h. 39.