Századok – 1900

Történeti irodalom - Kršnjavi; Izidor: Zur Historia Salonitana des Thomas Archidiaconus von Spalato. Studie I–V. ism. P. Gy. 924

TÖRTÉNETI IRODALOM. 929 koronázása nem történt meg : »sondern nur, dass eine oder die andere Urkunde falsch datiert sei, was ja nicht selten geschieht und selbst in modernen kritischen Editionen vorkommt«, magyarul : »hanem csak, hogy az egyik vagy másik oklevélnek kelte hibás, mi nem ritkán, még újabb kritikai kiadásokban is előfordul!«1) Körülbelül hasonló módon üti el Pauler Gyula további ellenvetéseit is, melyek a döntő körülményekkel együtt, hogy Kálmán megkoronáztatását, mely állítólag 1102-ben történt, csak egy hamis oklevél említi, hogy 1108-ban Kálmán valódi oklevele a koronázásról csak mint jövendő megtörténhető eshetőségről beszél, hogy más királyi oklevelek is mindig csak így beszélnek, s egyetlen megtörtént horvát királyi koronázásnak sincs nyoma, bírnak sulylyal: hol őrizték volna a horvát koronát ? kinek joga volt a koronázás ? a minek mind nincs legkisebb nyoma ; a mi, ha a magyar királyokat rendesen, mint Magyarországon, Horvátországban is megkoronázták volna, nehezen volna érthető, és így szintén támogatja azt a felfogást, hogy ilyen koronázás nem történt meg sohasem; s ez ellenvetései sorában megesik a hiba, hogy Spalatoi Tamás következő szavait Bernát spalatoi érsekről: »in Hungáriám est profectus; ibique cum aliis prelatis ecclesiarum regni Hungarie, qui ad solennitatem iocunditatis regie confluxerant, regis filium coronavit« úgy értelmezi, hogy »ein Bischof von Spalato den ungarischen Kronprinzen krönte,« azaz : »egy spalatoi püspök (érsek) a magyar trónörököst megkoronázta és gazdagon megajándékozva tért haza« ; holott, a mint az esperes szavaiból kitűnik, a »coronavit« itt csak a koronázásnál való jelenlétet fejezi ki, nem is tekintve, hogy másfelől tudjuk, hogy Imre liât, a kiskorú Lászlót, mert az esztergomi érseki szék üres volt, a kalocsai érsek koronázta meg. Azonban a munka e részével még bővebben foglalkoznunk talán nem szükséges, mert a koronázás magában véve még nem czáfolja meg a hódítást, a fegyverrel való elfoglalást, mert hiszen hódító Vilmost is a hastingsi vagy senlaci csata után, pedig ő ugyancsak erőszakos hódító volt, Londonban a yorki érsek Anglia királyának megkoronázta. Mindazt, a miről eddig szóltunk, Krsnjavi Izidor dolgozatának I—III. fejezeteiben tárgyalja; a IV. fejezetben e czím alatt: »Das Verhältniss der ungarischen Quellen zum Cap. XVII. der História Salonitana« (A magyar források viszonya a História Salonitana XVII. fejezetéhez: »Qualiter >) Id. h. 31. 1.