Századok – 1900

Tárcza - Mittheilungen des Instituts für oesterreichische Geschichtsforschung 851

852 TÁRCZA. spanyolra fordított arabs kommentárja szerint Aegidius de Tebal­dis által készített latin fordítását Ptolemaeus »"ετροφφλος σύντοςΐ; μα&ηματική« ezímű liíres munkájának. A fényesen kiállított kézi­ratban előforduló birodalmi czímerre helyenként a magyar czímer van ráfestve : a mű kötése egyike a legszebb Korvin-kötéseknek. — A második füzetben Witte Henrik »III. Frigyes nürnbergi várgróf és a Zollern-féle ausztriai birtokok« czímű dolgozatának első részét közli, mely Frigyes várgrófnak Habsburgi Rudolffal való rokonságáról szól. Azt a föltűnően meleg támogatást, melyben Habsburgi .Rudolf a királyválasztásnál, de később is, a várgróftól részesittetett, rokonságukból akarták megmagyarázni a történetírók. 1852-ben Riedel azt állítá. hogy Frigyes anyja testvére volt a Rudolf apjának. Ezt szerinte az a körülmény bizonyítja, hogy Rudolf »sok« oklevelében avunculus és consanguineus névvel szólítja Frigyest. Tényleg ezek a szavak akkor már rég elvesztették volt eredeti jelentésöket. s nem is »sok« oklevél az, melyben Rudolf e megszólítással él ; másrészt pedig így nevezi legtávolabbi rokonait is. Állították továbbá azt is, hogy Frigyes anyjának Clementia volt a neve, ez pedig a Habsburgoknál előforduló név. Azonban Frigyes anyjának neve épen nincs megállapítva, s a Habsburg családban nem is találjuk addig a Clementia nevet. Neuen­burgi Mátyás krónikás adatára nézve, mely szerint Frigyes vár­gróf Rudolffal consobrinus lett volna, ugyanaz a megjegyzés áll, a mi az avunculusra nézve. Igaz, hogy Frigyes Rudolf feleségé­vel, Hohenburgi Gertrud Annával, rokonságban állott, de a con­sobrinus szóval nem lehet sógorságra alapított rokonságot jelezni. Visszautasítandó az a feltevés is, hogy Frigyes és Rudolf anyja testvérek voltak. Sokkal valószínűbb, hogy a Frigyes anyja a Saarbrücken-Leiningen családhoz tartozott. Ε körülmény nagy befolyást biztosított Frigyesnek a császárválasztásnál, és ezen befolyást azért használta Rudolf javára, ha nem volt is közelebb rokona, mert erős császárra volt szüksége, hogy az Egerlandban Ottokár által annektált jószágait, főleg családja alsó-ausztriai és styriai nagy birtokait visszakaphassa, s mind ebben sikert legin­kább a Habsburgi gróftól remélhetett. — Müller János. GeizkoHer Zakariásnak a II. Rudolf császár által folytatott török háborúra szükséges pénz előteremtése körűi szerzett érdemeit méltatja. Az 1592 — 1606-iki török háborúra szükséges pénz nem lévén csu­pán az örökös tartományokból előteremthető, a német birodalom­hoz is kellett fordulni. Nem igaz, hogy a birodalmi segítség inkább fényesnek tetszett, mint tényleg hathatós lett volna. Ε sokszor ismételt állítás igazságtalansága kitűnik a Geizkofler. akkori biro­dalmi pfennigmeister, és a kerületi adószedők által vitt számtartó könyvekből. Az elért eredmény Geizkoflernek köszönhető. 1592-ben

Next

/
Oldalképek
Tartalom