Századok – 1900
Tárcza - Mittheilungen des Instituts für oesterreichische Geschichtsforschung 851
TÁIICZA. tett intézkedései következtében a liât déli és nyugati németországi kerület 1592 — 93-ban 444.171 frt 17 krt adott. A kerületek pénz-segélye 1598-ig összesen mintegy 5 millió frt-ra rúgott. A mi az egész birodalom által ugyanez időben megszavazott adókat illeti, a rendes és rendkívüli birodalmi pénz-segély összege 1594—98-ig 3.303.823 frt 44 krt tett ki. A birodalmi pfennigmeister-hiv&tal bevételeinek harmadik csoportjaként szerepel a nem német fejedelmek, illetőleg államok rendkívüli segélye, mint pl. II. Fülöp spanyol királyé s másoké. Ezen az úton 1594—98-ig körülbelül l1 3 millió frt jött be. De mindez nemiévén elegendő, GeizkoHer előleget is vett fel. A sürgős költségek fedezése végett többnyire nem kamatozó váltókölcsönökért a nagy bécsi bankárokhoz fordult. Az 1595 — 1600-ig hadi czélokra váltókban fölvett 3.449,013 frt 561 : 2 kr-ból csak 214,400 frt volt kamatozó, még pedig összesen 6665 frt 10 kr. kamattal, mely összeg elenyészően csekély. Feltűnő, hogy akadt oly bankár, ki nem vett kamatot ; de ezt azért tehették, mert az akkori zavart érték-viszonyoknál fogva mégis tudtak hasznot csinálni maguknak az ilyen üzletekből. Mindamellett Geizkofler bizalomgerjesztő egyénisége nélkül bizonyára nem előlegezett volna oly készséggel a bankárvilág a birodalmi pénztárnak. A pfennigmeister-lúva,ta,l bevételeinek utolsó csoportját a rendektől vagy magán személyektől hosszú határidőre és kamatra kölcsönzött összegek teszik, melyek helyett azonban 1595 óta váltópénzt vettek föl. — Hüffer Hermann közleményének tárgya: Suworow átvonulása Svájczon 1799-ben. A szerző csak néhány pontra terjeszti ki figyelmét. Röviden vázolva a helyzetet Suworow svájczi hadjárata előtt, annak az okát keresi, hogy miért választották az átvonulásra épen a szent-gotthárdi utat '? A legrövidebb út az lett volna, mely a Splügenen keresztül vezet. De ez nem volt megegyeztethető a császár által ismételten ajánlott Hadik-féle hadtest fölváltásával, ellentétben lett volna az Olaszországban álló osztrák hadsereg kívánságaival és előnyeivel, valamint azon tervekkel is, melyeket az osztrák törzstisztek terjesztettek elő. Arra a kérdésre, vájjon idejében tudta-e meg Suworow. hogy a szent-gotthárdi út Altdorfnál hirtelen véget ér '? igennel felel a szerző. A Lecourbe állítólagos átmenetelének a Biizbergen. 1799 szept. 24 25-ike éjjelén, semmi alapja nincsen. Ε helytelen nézet eredete Károly főherczeg irataiban (Ausgewählte Schriften. Bécs, 1893.) keresendő. Weyrother naplójából kiviláglik az is. hogy azok a részletek, melyekkel az oroszok vonulását a Reuss folyó mentén felcziczomázni szokták, nem felelnek meg a valóságnak. A közlemény utolsó fejezetében a Suworowhíd melletti csata a Muotavölgyben 1799. okt. 1-én, s Lacour franczia főhadsegéd elfogatása van leírva. B. 55*
