Századok – 1900

Tárcza - Némethy Lajos: Emléklapok Esztergom multjából 844 - Ortvay Tivadar: Pozsony város története 844

844 TÁRCZA. kidomborítsa ; másrészt azt is dicséretére mondhatjuk a szerzőnek, hogy nemcsak a politikai események és műveltségi állapotok kötik le figyelmét, hanem kiterjeszkedik a gazdasági életre. így pl. a jobbágyság viszonyaira is, melyeknek műve egyik fejezetében érdekes rajzát adja. Az egész munkát a vállalat eddigi köteteihez hasonlóan, gonddal készült illusztrácziók ékesítik, melyek közt egy X—XII. századi elefántcsont-mívű könyvtábla, az Alhambra falrészlete s a magyar szent korona és királyi palást szép színes képei tűnnek ki. — POZSONY VÁROS TÖRTÉNETE. Egyike nagyobb szabású monographiáinknak Ortvay Tivadar tagtársunk e műve, melyből legújabban a második kötet harmadik része jelent meg a Pozsonyi Első Takarékpénztár költségén, 26 nagy nyolczadrét iven. díszes kiállításban, szép rajzokkal, fac-similékkel és képmellékletekkel. Ε kötet Pozsony város középkori háztartásának leírását tartalmazza, nagyobbára azon források álapján, melyek egy részéből dr. Kováts Eerencz is a középkori városi adózásról írt s épen ebben a füzetünkben föntebb ismertetett speciális tárgyú munkája anyagát merítette. Pozsony középkori háztartása főleg a város jövedelmeiben és kiadásaiban tükröződik vissza, melyek valóban érdekes és tanulságos kultúrtörténeti képét tárják elénk e fontos helyzetű határszéli városunk egykori életének. Ortvay a tőle megszokott nagy készültséggel és szorgalommal állította össze mindazt, a mit művéhez a város gazdag levéltára, számadó könyvei, okiratai s egyéb feljegyzések szolgáltattak. Az előttünk fekvő kötet tizennégy fejezetből áll ; e fejezetek közül hat csupán a város jövedelmeivel, nyolcz fejezet a kiadásokkal foglalkozik. A szerző sorban tárgyalja a város fekvő birtokait, földesúri s egyéb kiváltságos haszonvételeit, a harminczadokat s az ezekből befolyt jövedelmeket, a törvényhatósági és törvénykezési illetékeket, a bérleteket, közmunkaváltságot, pénzműveleti nyereségeket, végrendeleti hagyományokat, alapítványokat, kölcsönöket, adókat s az évi költségvetést ; majd a kiadások rovatára térve : a mezei és erdei gazdaságról, a kőbányák műveléséről, az épületek fentartásáról, a szolgalmi terhekről, a közigazgatási, törvénykezési, közegészségügyi, kegyúri kiadásokról, a közbiztonsági állapotokról, a rendőri és hadügyi költségekről, a tizedről és kilenczedről, az újévi és más alkalmi ajándékokról, a vendéglátás, követküldés és kémszolgálatok czímén tett költekezésekről stb. értekezik. Egyelőre csak e futólagos áttekintésből is tájékozva lehetünk a munka tartalma felől s várakozással nézhetünk a még hátx-alevő részek megjelenése elé. — EMLÉKLAPOK ESZTERGOM MÚLTJÁBÓL. A magyar királyság és a magyar keresztyén egyház megalapításának kilenczszázados