Századok – 1900

Tárcza - Dézsi Lajos: Szent Ágoston reguláinak magyar fordítása 845

TÁKCZA. 845 évfordulója alkalmából állította össze Némethy Lajos tagtársunk, s adta ki az Esztergom-vidéki régészeti és történelmi társulat e 28 kis nyolczadrét ívre terjedő csinos kiállítású könyvecskét, mely Esztergom történetének némely érdekesb fejezetét foglalja magában. A műben egybegyűjtött anyag, melyet hasznos név- és tárgymutató kísér, oly formába van öntve, bogy nemcsak jó segítségül szolgálhat Esztergom város és vármegye teljes monographiája megírásához, hanem magában véve is élvezhető és tanulságos olvasmány. A közölt dolgozatok egy része, nevezetesen a török világra vonatkozók egyike-másika már előbb megjelent ugyan az esztergomi helyi lapban, de most ezek a részek is tetemesen bővítve, sőt újra átdolgozva látnak napvilágot. A könyv első tárgya : II. Endre látogatása a szentkirályi keresztes lovagoknál 1233-ban. midőn a király a pápai legátus előtt az úgynevezett beregi egyezményt ünnepélyesen megerősíté. A második czikkely a magyar születésű Gönczöl, esztergomi szent János-rendi lovag életét vázolja, ki a szentkirályi konvent praeceptorságából 1219-ben a spalatói érseki székbe emelkedett. Esztergom 1543-ban történt elestének leírása után, a mit a szerző Szinán csausz török történetíró munkájából merített, következik a török világ, a török polgári és katonai igazgatás ismertetése, majd Esztergom visszafoglalása 1595-ben. Pálffy Miklós (1595 —1600) és Althan Mihály (1600 — 1605) kapitánysága, az újabb török uralkodás (1605 — 1683), a Párkánynál vívott csaták elbeszélése, végűi 1683-ban Esztergom bevétele, mely e vidéken a török hódoltságot végkép megszűntette. A könyvet néhány melléklet is illusztrálja : mint Esztergom képe 1604-ből, a János-lovagok egykori szentkirályi templomának alaprajza. Szulimán szultán 1543-iki diadalának török feliratú emlékköve.1) s ugyancsak az 1543-iki ostromra vonatkozó két egykorú német röpirat czímképének mása. — SZENT ÁGOSTON REGULÁINAK MAGYAR FORDÍTÁSA. Ezzel a czímmel jelent meg legújabban az Akadémia nyelv- és széptudományi értekezései során Dézsi Lajos tagtársunknak egy régebbi dolgozata.2

) melyben a ma már jóformán elfeledett, de a maga korában népszerű és magasztalt magyar író : G-regorius Coelius Pannonius (Bánffy Gergely) pálos szerzetes emlékét eleveníti fel és méltatja irodalmi működésének első ismeretes termékét, a Szent Ágoston regulái 1537-ben Yelenczében kiadott magyar fordítását. Ε munkának egyetlen eddig ismert példánya — sajnos, ez is csonka — a csiksomlyai Ferencz-rendi kolostor könyvtárá') Magyarázatát közölte Goldziher Ignácz : Archaeologiai Értesítő, 1898. 288. 1. 2) A m. tud. Akadémia első osztályának még 1898 évi febr. 28-án tartott ülésén mutatta be Sziládv Áron.