Századok – 1900

Tárcza - Mika Sándor: A hűbériség és a keresztes hadjáratok kora 843

TÁRCZA. 843 közt folyt, mikor a pestis iszonyatosan dúlt. számtalanszor s az orvosok többszörös próbáinál bevált, úgy hogy a mint mondani szokás : a csipás szemű boszorkányok és borbélyok is ismerik már. Junius hónap délutánján fogott nagy. öreg varangyos békákból készítik e szert, a tűzhelyen hátsó lábaiknál fogva viaszszal bevont tál fölé aggatván őket. Három nap múlva a békák rohasztó nyálat és levegőt lehelnek ki. mi által mindenféle férgek és legyek jönnek rájok. melyek a viaszon megtapadnak s a nyálat még szaporítják. Ha a béka mind megdöglött, meg kell pörkölni, szét kell dörzsölni, a gondosan összekapart nyállal elkeverni s körülbelül hüvelyknyi hosszú tekercsekké formálni, melyeknek — mint a hogy némelyek kívánják — varangyos béka alakját kell adni. Mindegyiket csalánszövetbe varrva, selyem vagy vászon fonálon olyképen kell a nyakban lógatni, hogy épen a szívgödör fölé essék. Mennél tovább hordja és használja az ember, annál biztosabban kíméli meg a piestis.« A XIX-ik századnak — jegyzi meg a közlő — melynek utolsó éveiben Volta-kereszteket és lánczokat hordtak az emberek nyakukban, még nincs joga Helmont amuletumán nevetni. Ú.l KÖNYVEK. A HŰBÉRISÉG ÉS A KERESZTES HADJÁRATOK KORA. A népvándorlás hullámcsapásai alatt összetört nyugati birodalom romjain a barbár és római világ összevegyült elemeinek zűrzavarából kibontakozó Európa új nemzetei és államai történetét foglalja magában a jelzett czímmel megjelent munka, mely Mika Sándor tollából, a Marczali-féle Nagy Képes Világtörténet kiadásában, mint a vállalat ötödik kötete, most hagyta el a sajtót. A szerző a Karolingok birodalmának bukásával vezeti be könyvét, melynek első részében a német birodalom alakulását, a római császárság visszaállítását. a középkori pápai hatalom első küzdelmeit a császársággal s az investitura-harczot, Francziaország, Angolország, a szláv államok és a magyar állam megalapítását adja elő. A második rész a hűbéri rendszer s az ezzel szoros kapcsolatban kifejlődött lovagság ismertetésének és a keresztes hadjáratoknak van szentelve. A harmadik a pápaság és a császárság közt megújuló hosszú küzdelmeket tárgyalja a Hoheiistaufen-ház kihalásáig. A negyedik részben a franczia királyság felemelkedését s az angol alkotmány kezdeteit, befejezésül pedig Magyarország történetét beszéli el a szerző. László és Kálmán királyok korától a mongol invasióig. Általában mindenütt gondot fordít reá, hogy nemzetünk szerepét a középkori Európia történetében kellően