Századok – 1900

Tárcza - Helmont amuletuma 842

842 TÁRCZA. bürgen második kötetét, s ez alkalommal fölhívja a magyar nyelvtudósok figyelmét egy 1357-ből való s a kötetben 729. sz. alatt közölt okiratra : »ein Notariatsinstrument zu Weissenburg von Petrus quondam Mathye de Thyfenou Pomezaniensis dioceseos (Tiefenau n. von Marienwerder) ausgestellt.« A tanuk nevei közt előfordul Johannes institor de Dirsovia (Dirschau). Perlbach emlékeztet bennünket arra, hogy a königsbergi magyar nyelvű töredék a wehlaui minorita zárdából került a königsbergi egyetem kéziratgyüjteményébe. és hozzáteszi, hogy »hier liegt vielleicht ein Bindeglied vor.« Wehlau azonban Königsberg közelében fekszik, de tőle keletre. Marienwerder és Dirschau pedig a Visztula közelében. illetőleg mellett feküsznek. s ha az illető okirat egyáltalában bizonyít valamit, akkor csak arról tanúskodik, hogy hazánk és Danzig közt már a XIV-ik század közepén állott fen forgalom. Hogy pedig ez a forgalom élénk volt. azt számos más adatból tudjuk. Mindenesetre köszönjük a figyelmeztetést. Kropf L. •— HELMONT AMULETUMA, AZ 1738-iki nagy pestisre vonatkozó régi megfigyelésekből igen érdekes adatokat közöl dr. Győry Tibor tagtársunk a Természettudományi Közlöny ez évi juniusliavi (370) füzetében. A történeti fejlődés álláspontjáról nézve mutatja ki. hogy a kontágiumokról szóló tan. mely első felmerülése óta mindenkor teljes hitelre talált, végre is konkrét tudománynyá emelkedett, s így a legújabb tudományok egyikének, a bakteriológiának szálai a XVI-ik század kezdetéig nyúlnak vissza. Ha a régiek a kontágium mibenlétét voltaképen nem ismerték is. tény. hogy a fogalom megvolt, s annyit legalább tudtak, hogy a ragályozás egyik hathatós terjesztője a beteggel és az őt környező tárgyakkal való érintkezés. Mennél inkább vétkezett a lakosság ebben, annál jobban terjedt a járvány : a mire az 1738-iki pestis rettenetes pusztításai szolgálnak példáúl. Veszprémi István, Debreczen városának később tiszti orvosa, 40 ezerre teszi az áldozatok számát, kik közül magára Debreczenre több mint 8700 halott esett. Ennek a kiváló orvosnak köszönhetjük azon becses egykorú feljegyzések megmentését, melyek Győry Tibor idézett közleményében egész terjedelmükben olvashatók. A közleményhez hozzáteszi még Győry, hogy a XVI-ik században élt van Helmont orvos ajánlotta amuletumot is mint hathatós szert hordozták az emberek testökön a pestis ellen, főleg hazánkban. Az 1744-ig érvényben állott porosz-brandenburgi gyógyszerészi dispensatorium ezen pestis elleni amuletum készítése módját is leírja, a mit erős magyar vonatkozásánál fogva Győry Tibor társunk fordításában ezennel mi is közlünk: »Helmont amuletuma a pestis ellen. Noha e szert egynémelyek semmire sem becsülik, mégis főleg ama háborúban, mely Magyarországon a császáriak s a rebellisek