Századok – 1900
Történeti irodalom - Wolkan; Rudolf: Deutsche Lieder auf den Winterkönig. Ism. Bleyer Jakab 747
748 történeti irodalom. 748 nagy jártasságára mutat. A könyv meg is érdemelte a fáradságot, mert nem egy tekintetben rendkívül érdekes és minket is közelebbről érintő. Közvetlenül értékesíthető történeti adatot ugyan keveset találunk ezen költeményekben, mert abban a korban az ujságirodalom már annyira kifejlett, hogy a költemények szerzői is rendesen abból merítenek, sőt föltételezik, hogy a közönség, melynek énekelnek, szintén az ujságlapokból ismeri az események részleteit. De nem kicsinvlendő jelentőségűk művelődéstörténeti szempontból, mert az eseményeket a nagy közvélemény tükrében tűntetik fel, és vagy azt mutatják, hogy mikép magyarázgatta a nép a neki érthetetlen eseményeket, melyeket szenvedélyes érdeklődéssel kísért, vagy hogy a hatalmas politikai pártok miként terjesztették politikai nézeteiket ezen énekekkel a nép között, annak felfogásához és ízléséhez alkalmazkodó formában, hogy maguknak megnyerjék és czéljaik elérésére eszközül felhasználhassák. A téli király szerepléséhez fűződő történeti énekek lépésről-lépésre bizonyítják ezt, a mire különben a magyar vonatkozású történeti népénekek és ujságirodalom ismertetésénél már többször volt alkalmam rámutatni. A pfalzi választóról szóló költemények első, kisebbik része, ujjongó lelkesedéssel és nagy reményekkel üdvözli Frigyest Csehországban, mely mámoros örömben tíszik és Sibillának meg Kapisztrán Jánosnak jövendőlését látja teljesedésbe menni : Sibilla solchs zuvor gesagt, Capistran es bekrefftigt hat, Weichs nun erfüllet worden. Friedrich der sollte König seyn In Böhmen über grosz vnd klein Ynd andern mehren orten. Es igen jellemző, hogy azon énekek, melyek Frigyes pártján zengenek, majdnem kivétel nélkül Csehországban keletkeztek és ott is nyomattak ki ; míg azon költemények közül, melyek a téli királyt gyűlölködő gúny tárgyává teszik, csak kettő jelent meg Csehországban, a többi mind Csehországon kívül látott napvilágot, legnagyobbrészt Bajorországban, Ausztriában és Hollandiában. Ezek az énekek pedig mennyiségre nézve jóval felülmúlják a barátságos érzelműeket; számuk egyáltalán oly aránytalanúl nagy, hogy az a téli király-nak sem jelentőségéből, sem kiválóságából, sem korára gyakorolt hatásából nem magyarázható. És ha még tekintetbe veszsztik, hogy kenliedern des XVI. Jahrhunderts. (Festschrift zum VIII. alig. deutschen ÎSTeuphilologentage. Különlenyomatban is. Bécs, 1898.)