Századok – 1900
Értekezések - THALLÓCZY LAJOS: Nagy Lajos és a bulgár bánság 577
590 THALLÓCZY LAJOS. tatns keleti határán a Felső-Timok és a Morava völgye közti szorosban, már magyar-bulgár területen feküdt.1 ) Legelőbb az a kérdés merül föl : miért nem ment a király Temesvárról egyenesen Orsovának Szörény vára alá, hanem Keve irányában Bulgáriába ? Erre a kérdésre ugyan nem adhatunk minden tekintetben szabatos feleletet, de a keltezésekből s a krónikák egybevetéséből következtethető színtéri körülmények megengedhetőkké teszik föltevéseinket. A harcztér rendkívül nagy terjedelmű volt, lígy, hogy az egyes hadtestek nem vonultak fel egy időben, hanem a szerint, a mint felkészültek. Összevágó hadi tervről tehát szó sem lehetett, s ha valamely pont veszélyeztetve volt, avagy balsiker érte az egyik hadtestet, az a contingens sietett segedelmére, a melyik előbb értesült róla. Ez időben pedig Fej ér vár (Belogradcik) és vidéke forgott a legnagyobb veszedelemben. Lajos király hadereje a következő elemekből állott : a királyi hadak, melyek személyes vezérlete alatt vonultak fel; az erdélyi hadtest, melyet Laczkfi Miklós vajda vezérelt s Erdélyből »ultra terrain Siculorum«, tehát Brassó felől a törcsvári szoroson át vezetett be oláh földre, működésének iránya a Duna vonala lévén ; a macsói bánság és temesi ispánság hadai, a mennyiben ') Az en-e vonatkozó fontos keletű — »datum in Bulgaria prope Castrum Zokol« — oklevelet Nagy Imre közölte: Századok, 1869. 128. 1. Fölemlítvén ezt (Századok, 1898. 122. 1.) nagyot tévedtünk azon állításunkban, hogy ez a Zokol vára Boszniában van s hogy a Bulgaria tévedés Bosnia helyett, mert Báth Károly (Magyar királyok utazásai 71. 1.) a Hédervári levéltárból idézi azt az adatot, mely szerint Nagy Lajos 1368-ban Boszniában harczolt. Pedig Báth hihetőleg szintén csak a Zokol helynév nyomán állítá, hogy a király a bosnyák Zokol vára alatt táborozott. Most már tudjuk, hogy Bulgáriában is volt Szokol vára. Konstantinus Philosophus 1431-ben kelt munkájában (Jirecek : Heerstr. von Belgrad, 20. 87. 107. és id. ért. a Period. Spis. cz. bulgár szemle 1882. évf.) említ egy COKOJI.VI. nevű helyet, mely abban az időben már török kézen volt. Ma Solen, Sokolac rom a szerbiai alexináczi kerületben. Bégente a XIII—XIV-ik században a bulgár és szerb terület között Bolvan (Bálvány) vára alkotta a határt, melynek ma Borán a neve Alexinácz mellett. — Az említett oklevél kelte némileg csonkán maradt fen ; csak ennyi olvasható belőle : feria quarta . . . monis et Jude αροstolorum ; tehát ha ante festum, akkor oct. 25-ére, ha post festum, akkor nov. l-ére esett. Míg újabb oklevélre nem akadunk, mind a két föltevés lehetséges, mert Kubintól Alexináczig bátran meg lehet járni az utat 12 nap alatt. Egyébként megegyez e kelet Apród János (Küküllei) krónikája XXXVIIl-ik fejezetével is, egybevetve a XXXIV-ikkel. Az előbb említett fejezetben ugyanis ez olvasható : »ipse rex, personaliter per Bulgáriám . . . invadens« . . . stb.
