Századok – 1900

Értekezések - THALLÓCZY LAJOS: Nagy Lajos és a bulgár bánság 577

NAGY LAJOS ÉS A BULGÁR BÁNSÁG. 591 külön hadtestet alkottak, bár nagy részök a király zászlaja alatt liarczolt; a bulgár várak magyar őrségei s a Himfiekhez küldött segítő hadak : Laczkti György és Szentgyörgyi Templin vajda csapatai. Ε magyar haderővél szemben állott : László vajda nyugati hadteste személyes vezérlete alatt Szörény várában vagy annak közelében; Dragomir dimboviczai várnagy Laczkti Miklós ellen ; Bulgáriában a Stracimirhez szító elégedetlenek, a trnovoi bulgár csapatok és a bulgáriai oláhok. Minthogy Oláhország és Bulgária volt a harcz színtere : a Szörény körűi lefolyt hadi események helyét nyugati, az erdélyi határon végbementekét észak-keleti, Bodony vidékét pedig déli harcztérnek nevezhetjük. Legégetőbb szükség volt a király megjelenésére a déli harcztéren, hol Himfi Péter csekély hadával, elzárva mindenünnen, élelmi szerekben bizonyára nagy hiányt szenvedett. A királynak a Morava-Timok mentén való vonulása teljesen érthetővé teszi a helyzetet, a mennyiben Alexinácztól négy-öt napi meneteléssel s három napi pihenővel okvetetlenül eléri Bodonyt s véget vet a lázadásnak. Mindez nem történt meg. A király nem megy Bodonyba, hanem csapatainak egy részét Bulgáriába indítván, gyors menetben Szörény vára alá siet, a hol nov. 12-ről keltezi a Nagymihályiak részére kiadott egyik oklevelét.1) Kladovonál állott tehát a magyar sereg, szemben Szörénynyel, Turnu-Severinnel. 1368-ban nov. 12-én Szörénynyel szemben táborozván a király, ide jövetelének okáról s az itt lefolyt eseményekről teljesen biztos választ nem adhatunk. Azért fordult-e vissza Bulgáriából, mert László vajda Szörény várában erős állást foglalt el s veszélyeztette a temesi ispánságot? Ekkor vette-e be Szörény várát Garai Miklós macsói bán? Jelen volt-e a király, avagy Kladovoból visszafelé indult Temesvárnak ? Mindezekre csak azt válaszolhatjuk, hogy László vajda, kiről mint említők — Himfi Péter okt. 17-én még azt hitte, hogy segedelmére számíthat, ekkor lépett fel nyíltan a király ellen. Csak ez lehetett az oka, hogy Lajos király lemond bulgáriai hadútjáról s e helyett gyors menetben Szörény alá siet. Máskép ez nem is lehetett. Egy 1368 nov. 11-én a király nevében irott levélből megtudjuk, hogy a Himtiek megsegéllésére hadakat J) »in nostro descensu exereitnali in regno Bulgarie penes Danubium ex opposito castri Zeurin existenti.« Sztáray Okit. I. CCVÏII. sz.