Századok – 1900

Értekezések - CSÁSZÁR ELEMÉR: Verseghy és a censori hivatal - I. közl. 38

•VERSEGHY ÉS A CENSORI HIVATAL. 47 hírű jó keresztyén.1

) A másikban kevesebb szerencsével iparkodik czáfolni Alexovics azon vádjait, melyekről már föntebb szóltunk. A végén azonban szellemes fordulatokkal megtámadja Alexovicsot, a ki azt a munkáját egyenesen ő ellene írta, és hogy a szerzőség gyanúját egészen elhárítsa magáról, név nélkül adta ki, sőt saját müveiből idézőjel között citál. Arra kéri tehát Verseghy a Helytartótanácsot, szolgáltassanak neki elégtételt Alexovicstól való meghurczoltatásáért, és engedjék meg, hogy védekezését kinyomtathassa latinul és magyarul. Nem felejti el azonkívül Verseghy megismételni kérését a könyv-vizsgáló hivatalért. A Helytartótanács decz. 18-iki ülésén tárgyalta a vádat és Verseghy folyamodványait, de még mindég nem tartotta elég világosnak az ügyet; megbízta tehát egyik tanácsosát, Klobusiczky Józsefet, a ki a Helytartótanács ülésein az irodalmi ügyeket szokta referálni, hogy tanulmányozza át az ügyet és terjeszszen be részletes jelentést. Klobusiczky már decz. 23-án beterjeszti négy íves jelentését. A referens tanácsos helyesen fogta fel föladatát. Nem bíbelődött vallásos kérdésekkel, hanem azt vizsgálta, vannak-e a vádolt munkában politikai vagy philosophiai szempontból hibáztatandó állítások és megfelelnek-e a történeti igazságnak. Alexovics és Rietaller vádaskodó iratai után jól esik olvasni ezt az értelmes jelentést.8) Látszik, hogy fölvilágosodott ember írta, a ki nem akar mindenütt bűnt látni, hanem a modern gondolatok iránt fogékonyan, a mennyire lehet, még menteni szeretné Versegliyt. Annál inkább kelti ez föl figyelmünket, mert a herczeg-priinás, a ki a 18-iki ülésen nem lehetett jelen, bizalmas levélben kérte föl őt, hogy ne tárgyalják az ügyet, míg ő, a primás nincs jelen.3

) Klobusiczkyt a bíboros főpap szíves levele sem tántorította el véleményétől. Fölsorolja ugyan ő is részletesen, a miben szerinte hibázott Verseghy, (természetesen, bármint igyekszik is más színt adni előadásának, mégis csak vallásos dogmák körűi forog az) hanem a mint megfogalmazza a véleményét, abból tűnik ki jó indulata. Legfőbb hibája az értekezéseknek, így szól, hogy a vitás kérdésekben nem mond véleményt és így mintegy célzatosan nem utasítja a helyes útra az olvasót, de hozzáteszi később, hogy ez »tán csak gondatlanságból« történt; baj az is, hogy a jegyzetek nincse') Vierthaler iratai ellen még a salzburgi 1787. jul. 19-iki oonsistorium sem emelt kifogást, sőt engedélyezte is. ") Fogalmazványa az Orsz. Levéltárban, H. T. 1793: 5017. ") A herczegprimás levelének fogalmazványa a primási levéltárban, u. o. Nr. 5.