Századok – 1900

Értekezések - CSÁSZÁR ELEMÉR: Verseghy és a censori hivatal - I. közl. 38

•VERSEGHY ÉS A CENSORI HIVATAL. 43 az admittitur-1 és az imprimâtur-t ----- majd megfelel ő a vádakra, melyekről különben is azt hiszi, hogy személyes motívumok szülték: el akarták ütni ezzel a censorságtól.1) Verseghy gyanúja alapos volt. Ha meggondoljuk, hogy A' világnak közönséges Története 1790 szeptemberében jelent meg, azóta tehát több mint két esztendő telt el és soha sem tettek ellene panaszt, bár egy személves ellenfele (Alexovics) | egy egész könyvet írt is ellene: nem tekinthetjük véletlen találkozásnak, hogy két hónappal az első folyamodvány benyújtása után írta meg Rietaller a maga vádaskodó iratát. Jól választotta meg az időpontot, jól az eszközt. Ferencz császár uralkodása alatt, a kinek reactionarius kormánya még mindég a francziaországi változások hatása alatt állott, és a ki évekkel később a nemzetnek Lipót alatti fölbuzdulását »stürmische Periode«-nak nevezte,2) nagy sikerrel kecsegtethette magát a följelentő. Igaz, hogy Verseghy nem az ősi alkotmány megítélésében mondott véleményt, hanem csak a vallásos fölfogással került ellenkezésbe, de tudta azt Rietaller és érezte a fensőbség is, hogy a vélemény szabad nyilvánítása, ha a vallás terén megindul, átcsap majd a politikára is; a ki a vallás dogmáit nem respektálja, az nem ismer a politikában sem korlátot, az az alkotmányt, ezt a »korhadt intézményt« is meg meri támadni. Igaz, maga Ferencz császár is szeretett volna más alkotmányt adni hü magyarjainak, csakhogy a bécsi kormány álma nem a szabadság, egyenlőség volt, hanem az absolutismus, a provincziák sorába sülyesztett Magyarország. Ez bizonyítja, hogy a vádaskodó jól választotta meg az eszközt is. Ha igazolja, hogy a censori hivatalért folyamodó Verseghy olyan szellemű értekezéseket írt, melyeket minden censornak el kellett volna tiltani, ezzel teljesen tönkretette Verseghy reményeit. Az az ember, a ki maga is megsérti a törvényeket, csak nem lehet a törvényeknek őre ? Sejteti fölterjesztésében, hogy a ki most átkos szabadelvüségében a vallás ellen izgat, nemsokára a trón ellen is izgatni fog. De van tényleges bizonyítékunk arra nézve, hogy a följelentésnek önző czéljai voltak. Már Rietaller beadványának első sorai fölébresztik gyanúnkat : az a bizonyos jó barát, az a tiszteletreméltó férfiú, a ki őt e gonosz könyvre figyelmeztette, csak az ő képzeletében élt, ezzel csak szebb színbe akarta burkolni a dolgot. Azután majdnem egy napon Verseghyvel ') A folyamodvány eredetije az Orsz. Levéltárban, 1792 : 26185. a) Hager báró előterjesztése 1813 márcz. 24-én a királyhoz. Idézve Századok, 32 : 312. r