Századok – 1900

Értekezések - ANGYAL DÁVID: Erdély politikai érintkezése Angliával - III. közl. 495

504 ANGYAL DÁVID. lalva, mely a katholicismus és a Habsburg-ház kiirtására tör. Az erdélyiek is nagyon sokat vártak Schaum útjától. Az angol és svéd hatalom tekintélyének emelkedése Európában igen kívánatossá tették Rákóczy György előtt azt a szövetséget, melyet Schaum csak előkészíteni volt hivatva.1) Az erdélyi politikára akkor a remények és óhajok nagyobb befolyással voltak, mint a biztos tények. Nem kell tehát csekély­lenünk Cromwell szép szavainak hatását. A Comeniustól értesí­tett Mednyánszky Jónás 1656 elején írja Rákóczynak, hogy »az evangélikusokat nemcsak Cromwell, de az franczia király is segíti ; ezek az állapotok, úgy látom, utoljára is involváltai­nak in ipsissimum bellum religionis, per omnia arra tendálván az dolgok.« Maga X. Károly is figyelmeztette Rákóczyt, hogy a protector hatalmas keze jó barátokat támaszt a közös ügynek és távol tartja annak ellenségeit. Rákóczy lengyelországi táborozása alatt nem csekély örömmel értesült Cromwell királylyá választásáról. Ekkor csak megerősödhetett lelkében az a remény, hogy a nagy valláshábo­rúban, melynek kitörését Mednyánszky megjósolta, a vezető sze­rep Cromwellé lesz, a kinek jóakaratában annyira megbízott.2) Ε bizalom nem csupán a szép szavakra épült. Már 1656 nyarán jelentette Balogh Máté, hogy Bendyshe Tamás, a konstantinápolyi angol követ, nagy kitüntetéssel fogadja, s hogy igen alázatos szolgálatát ajánlja a fejedelemnek.3) Rákóczynak nemsokára szüksége volt szolgálatára. Szep­tember 15-én azt parancsolta Harsányi Jakabnak, egyik leg­műveltebb diplomatájának, s Balogh Máténak, hogy az angol és franczia követek tanácsa után induljanak a lengyel válla­latra szükséges portai engedelem megszerzésében. Az erdélyi követek úgy vették észre, hogy a franczia lanyha és megbíz­hatatlan ebben az ügyben, ellenben Bendyshe Rákóczynak és az ügynek »mint igaz protestáns ember, derék jóakarója.«4) Nemsokára azt jelentette Bendyshe Wellingnek és Stern­bachnak, a svéd király Erdélyben tartózkodó követeinek, hogy a porta nem helyesli az erdélyi-svéd szövetséget, mert a római császár emberei elhitették vele, hogy a svéd király, a moszkvai czár és Rákóczy egyesült erővel ellene fognak fordulni. A svéd ') Mednyánszky Keménynek. P. Szathmáry K. közi. Magyar Törté­nelmi Tár, XVIII. — Klobusiczky II. Bákóczy Györgynek. Pettkó B. közi. Tört. Tár, 1891. 174 1. — Bákóczy György az esztergomi érseknek. Szilágyi : Erdély és az északk. háború, I. 422. 1. s) Mednyánszky levelei. Történeti Lapok I. 393, 402. 11. — Szilágyi : Erdély és az északkeleti háború, II. 103, 122, 178, 307, 395. 11. 3) Szilágyi: Okmánytár, 419. 1. *) Szilágyi : Erdély és az északkeleti háború, II. 223. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom