Századok – 1900

Értekezések - ANGYAL DÁVID: Erdély politikai érintkezése Angliával - III. közl. 495

ERDÉLY POLITIKAI ÉRINTKEZÉSE ANGLIÁVAL. 505 kormány elhatározta, hogy e cselszövények meghiúsítása végett követeket kiild a portára. Rholamb Claudius és Welling Grothard voltak e követek, a kiknek a portát arra kellett bírniok, hogy ne engedje meg a tatároknak a lengyelekhez való csatlakozását, hanem fordítsa őket a moszkvaiak ellen, kik a svédet fenyegették. Általában hárítsanak el minden akadályt Rákóczy vállalatának útjából. 1657 márczius 19-én a svéd kormány a protectort is felszólította, bogy utasítsa Bendyshet a svéd követség törekvéseinek támogatására.1) Cromwell április 12-én elküldőtte a kívánt utasítást melyet Bendyshe junius 16-án kapott meg. Bendyshe alig várta ez utasítást, mert bízott abban, hogy a török tiszteknél, mint régi barátainál, most nagy dolgot is véghez vihetne. Junius 21-én Rholamb, Welling, továbbá Harsányi Jakab és Tisza István kapitihák »megmutogatták« a kajmekámnak, hogy Rákóczy a porta hasznára egyesült a svéddel. És noha azelőtt a porta nem csinált titkot abból, hogy rosszalja ez egyezséget, most mégis a kajmekám, úgy látszik, a svéd követre való tekintettel, és mivel egyelőre be akarta várni a lengyelországi híreket, »jó reménységet nyújtott« a nála jelentkező követeknek. Bendyshe figyelmeztette őket a porta csalárdságára s maga is kihallgatást kért a muftitól és kajniekámtól. A két török mindenkit kiküldött a fogadó teremből és a titok zára alatt beszélt Bendyshe-sel. Az angol követ előadta, hogy mind mit a svédek és az erdélyiek kívántak, Cromwell óhajainak is megfelel s egyszersmind a porta érdekeinek is. Mert hiszen a pápához ragaszkodó népek gyöngítéséről, avagy megrontásáról van szó. Már pedig e népekközt vannak a töröknek legveszedelmesebb ellenségei, s most, a porta oly sokat árthat nekik, a nélkül hogy fáradságába vagy költségébe kerülne. De a mufti és kajmekám e higgadt beszédre csak a harag kitörésével feleltek. Nem szeretik Rákóczyt, — így szóltak mert lázadó, és a svédet sem, mert elcsábította a fejedelmet. Rákóczy hitét szegte, midőn a porta engedelme nélkül e vállalatba fogott, a svéd király pedig csak akkor kereste a török barátságát, mikor már megszegte azt, magához csatolván a porta adófizetőjét és megtámadván a lengyelt, a porta jó barátját. Bendyshe azt felelte, hogy Rákóczy ezentúl is engedelmeskedni fog a szultánnak s hogy a vazallus becsületének gyarapodása fényt vet oltalmazójának koronájára is. ') U. o. 198, 266. 11. Wibling közi. Τ (irt. Tár, 1893. 695. 1. és State Papers of John Thurloe. London, 1742. VI. 105 és 700. 11. Az utóbbi helyen közölt jelentés 1656, nem pedig 1057 végén kelt.