Századok – 1900

Tárcza - Szláv történeti szemle - 471

• TÁRCZA. 473 keletkezett, nem volt alávetve Monte Casinonak. hanem 107(5 óta közvetlenül a pápa hatósága alá tartozott. Igen gazdag, és tisztán horvát apátság volt; de miután 1409-ben az egész partvidék Yelencze hatalmába került, velenczei papokat tettek apátokká, kik ott sem laktak, csak a jövedelmeket húzták. A rendtagok ennek következtében fegyelmetlenekké lettek, szintén a zárdán kívül laktak. családokat alapítottak, melyeket a rend jövedelmeiből igyekeztek gazdagítani. A rendház vagyonilag is nagyon elhanyatlott a török harczok alatt. Apátjai sorában híres ember volt Grádics István (1643 —1683), és pedig mint író s imint diplomata egyaránt. A raguzai földrengés után sokat tett szülővárosáért, a miért is érsekké választották, de ő az érsekséget el nem fogadta s mint vatikáni könyvtárnok Kómában halt meg. Fenmaradt levelezése, melyet De Ponte Yalér vicariussal folytatott, főleg a görög keletiekkel való unió történetére nézve igen fontos. A rendházat Napoleon oszlatta fel 1808-ban. Gazdag levéltára Zárában őriztetik; az oklevelek közt több eddig még kiadatlan van. mint pl. III. István magyar király 1166-iki oklevele. Az értekező számos rajzzal kíséri Tengef-Belgrád és rendházai ismertetését. VII. O-HORVÁT MŰVELTSÉG. (Starohrvatska prosvjeta.) A knini régészeti társaság közlönye. Szerkeszti Rádics Ferencz. 1898 —1899. Eddig négy évfolyama jelent meg évnegyedes füzetekben. Tartalma túlnyomólag régészeti. Az 1898 — 1899-iki füzetek történelmi érdekű közleményei ezek : 1. Rádics F. A Subicsok állítólagos czímere Sebenicóban. Az író czáfolja Bulics véleményét s kimutatja, hogy e czímer noha hasonló a Subicsokéhoz, de nem az övék. 2. Vuletics-Vukasovics Vid : Szent István magyar király ereklyéi Raguzában. A raguzai ereklyékről 1868-ban Skurla egy munkát adott ki. Szent István ereklyéi ősrégi időktől vannak Raguzában. Oklevélben 1314-ben van először említés róluk. A Liber Cons, et Reform. 1314 január 19-iki kelet alatt kétszáz arany perper jutalmat ígér annak, a ki feljelenti, ki csonkította meg az ereklyetartókat és ki lopott szent István ereklyéiből ; egyúttal elrendelte az ezüst ereklyetartók kijavítását. Az értekező az ereklyetartók rajzát és tüzetes leírását adja. A csontváz a raguzai székesegyházban van, a felső koponyacsont a dominikánusok templomában. A csontváz részeit tartalmazó ereklyetartó munkája a XII-ik századra vall ; megjavították a XIV-ik században. Coletti Jakab említi, hogy a szent-jobbot a város Mária Teréziának ajándékozta ; ezen ereklyét feljegyezve találta a székesegyház 1590, 1614 és 1618-ik évi leltáraiban. 3. Kaer Péter : A szláv sírokról Boszniában, Herczegovinában, Dalmácziában és Szerbiában. Ezeket a bogomil eretnekek