Századok – 1900

Tárcza - Szláv történeti szemle - 471

474 täbcza. sírjainak tartják. A sírköveken állatrajzok vannak. Szerbiában Gradiste nevű helyen Mirijev és Szlanacz falvak között van egy temető, melyet a nép »magyar temető«-nek nevez ; hasonlóképen Rusnja falu mellett is van ily nevű temető. 4. A knini régészeti társaság keletkezése, fejlődése és munkássága. — A knini zsupániát először Konsí. Porphyr, említi (De adm. imp. XXX.) és pedig Tnina néven ; főhelye Tenin. Az 1045-iki spalatói zsinat Knint Castrum Tiniense néven nevezi. Zvonimir király három oklevelében (1076, 1078, 1087) Tenenum név alatt fordul elő. Tamás spalatói főesperes mondja, hogy »in oampo juxta Castrum Tiniense« horvát nyelvű püspökséget alapítottak, és pedig Farlati szerint T. Kresimir alapította a város mellett, úgy, mint szent László a zágrábit, s az így keletkezett új városrészt káptalani város-nak (civitas capituli) nevezte el. A föld népe e helyet ma is Biskupija (püspökség) névvel nevezi. Zlatovics István (Yjestnik, 1883) azt mondja, hogy a püspöki templom mellett, az öt templomnál, a Rigómezőn (v petih crkvah ν Kosovi) tartotta Zvonimir a nemzetgyűlést. A székesegyházat 1415-ben a törökök pusztították el. kiket Hervoja hívott segítségül a Tvartko és Osztója közötti pártharez alkalmával. A templom többé fel sem épült, és III. János püspököt 1428-ban a csazmai apátság jövedelmeivel kárpótolták. 1886-ban a vasútépítés alkalmával ráakadtak a székesegyház és a káptalani városrész egyéb épületeinek romjaira ; a felszínre került régiségeket Eitelberger a IX—ΧΙ-ik századból valóknak mondotta. Ε régiségek gyűjtésére alakult 1887-ben a knini régészeti társaság. Bulics 1889-ben a knini emlékek (Kninski Spomenici) czímű műben ismertette a társaság működésének eredményeit. MABGALITS EDE