Századok – 1900

Tárcza - Sörös Pongrácz: Urtem; urton; palus; mocsártó 462

462 TÁRCZA. URTEM, URTOU, PALUS, MOCSÁRTÓ. Hazánk helyrajzi története mind tisztábban és tisztábban áll előttünk. Beható kutatás, alapos ismeret párosultan működnek közre, bogy világosság támadjon a homályban. De minden elővigyázat mellett is eshetik hiba. Jelen soraink glossaszerűleg épen ily hiba eloszlatását czélozzák. s annál nagyobb okkal, mert kis hiba nagy hibák szülő anyja lehet, a mint a czímbeli kérdésnél lett is. Ortvay Tivadar és Pesty Frigyes vitáztak az Urtem, TJrtou kérdésében.1

) Pesty a Fertő nevének vette, azonosítva a Vertowe névvel, mit Pertőnek tart, mely utóbbi egyeztetés iránt műve első részében (Magyarország régi vízrajza, I. 308. 1.) Ortvay is egyetértett vele ; második kötetében (302. 1.) azonban már úgy okoskodik Ortvay, hogy Urtem és Vertowe nem azonosak, s az előbbit illetőleg, mivel a bakonybéli apátság birtokainak legnagyobb része Veszprém megyében fekszik, azt mondja, hogy »ez már sokban valószínűvé teszi, hogy Zalamad-ot is, melyet az Urtem, Urtou körülvett, Veszprémben vagy talán Zalában kutassuk. Veszprémben annyival inkább, mivel a Zalamad nevű föld iránt nem a soproni várjobbágyok s a bakonybéli apátság között támadt per. hanem a Veszprém megyei somlyói várjobbágyok és a bakonybéli apátság között. Ez utóbbi mindenesetre nevezetes körülmény. Az okiratban olvasható jobagiones castri de Suprun téves közlés, mert a pannonhalmi apátságban őrzött eredeti oklevélben nem jobagiones castri de Suprun, hanem de Sumplu említtetnek, s maga Pesty Frigyes is ezt a Veszprém megyei Somlyó várára s annak j obbágyaira értelmezi. « Ezen állítással szemben a valóság az, hogy az idézett 1135-iki oklevélben 2

) ez van írva: »Notum fieri volumus universis, tarn presentibus quam futuris, quod cum quandoque grandis3) altercatio fuisset inter iobagiones castri de Sup [run et] monasterii sancti Mauritii de Bel pro terra illa, que vocatur Zalamad, et in presentia nostra ex utraque parte lis fuisset4) proposita, capellanum nostrum, nomine G-regorium ad ean[dem causam]5) desti') A két szerző nézeteinek lelőhelyét illető fölös idézések helyett v. ö. Ortvay Tivadar : Magyarország régi vízrajza a XIII. század végéig. Budapest, 1882. II. 301—303. 11. a) Eredetije a pannonhalmi rendi levéltárban : C. 15. Kk. Kiadta Wenzel : Árpádk. Uj Okmt. I. 49—51. 11. Zsigmond egy 1408-iki oklevele (Pannonhalmi r. lt. C. 59. Ll.) említi, hogy »sub maiori sigillo pendent i* volt kiállítva ; e pecsét azonban elveszett. s) Wenzelnél : grauis. ') Wenzelnél : fuisset lis. B) "Wenzelnél : terrain.