Századok – 1900
Tárcza - Sörös Pongrácz: Urtem; urton; palus; mocsártó 462
TÁRCZA. navimus considerandam.« Szóval, a kissé töredékes szöveg nem nyújt alkalmat és alapot arra, liogy Zalamad földet ne Sopron megyében keressük. Egyébként döntők a következő adatok: 1381 jan. 6-án a pannonhalmi convent emlékezetűi adja, hogy Pál béli apát személyesen tiltakozik, a miért Vilmos győri püspök »quandam terrain cum suis pertinentiis dictorum monasterii et domini abbatis de Beel, Zalmad vocatam, in comitatu Supruniensi existentem oceupando, ad possessionem dicti episcopatus Jauriensis, Bagyag vocatam, potentionaliter applicasset . . .« *) Egy 1410 jan. 3-ról keltezett oklevél szerint pedig Zsigmond király előtt Márton béli apát kijelentvén, hogy »queclam particula terre sue Zalniadi vocata. in comitatu Soproniensi existens, apud manus aliénas occupative habita, légitima recaptivatione et sibi ipsi statui factione plurimum indigeret«, Zsigmond erre nézve a csornai conventnek megbízást adott; ámde midőn a convent s a király embere 1409 decz. 31-én (feria tertia proxima ante diem Strennarum) a birtokba való beiktatást foganatosítani kívánták. Miklós bágyogi plebánus (plebanus de Bagyok) János győri püspök nevében a beiktatásnak ellent mondott.2) Ezen adatok világossá teszik, hogy Zalmad (Zalmadi. Szalmád) Sopron megyében feküdt, és pedig a ma is létező Bágyog mellett, a mint látszik, Csornától délkeletnek. TJrtem, TJrtou tehát nem más, mint eg}' része azon terjedelmes mocsaraknak, melyek a Fertőtől egész a Győr megyei Kapi helységig a Rábcza mellett, illetőleg Kapitól Csécsényig a Bába mellett, meg-megszakadva. Sopron vármegye területének északi és keleti részét borítják.8) Somlyó tartozékai a mondottak szerint megfogynak ugyan, de az igazság egy parányival gyarapodik. SÖRÖS PONGRÁCZ. ') Eredetije a pannonhalmi rendi levéltárban: C. 51. IV — Csánki »Magyarország tört. földi·, a Hunyadiak korában« czímű munkájában (III. 630.) bizonyára sajtóhibából említ Zalmadra vonatkozólag egy 1371-iki keletű C. LI. Ppp. jelzésű oklevelet, mert ilyen nincs. 1371-ből csak két béli oklevél van: egyik (C. 55. <4q.) 1371 máj. 8-ról, de ez Tarjánra vonatkozik ; a másik (C. 55. Er.) pedig egy János leveldi prior ós Alardus zirczi apát ellen indított pörben szept. 3-ról keltezett pörhalasztás. a) U. o. C. 51. Qs . a) Mivel Ortvay erre súlyt helyezett, megemlítem, hogy egészen bele illik a nevezett apátság birtoksorába, mert közelében van Szil is, mely vámhelye volt Bélnek, és Kis-Arpás (Móriczhida) is, hol vámja és birtoka volt az apátságnak.
