Századok – 1900

Történeti irodalom - Ahrens; K. und Krüger; G.: Die sogenannte Kirchengeschichte des Zacharias Rhetor in deutscher Übersetzung. Ism. Kropf Lajos 232

TÖRTÉNETI IRODALOM. 233 A magyar történelmet pseudo-Zachariásunk munkája azért érdekli, mert több lielyen foglalkozik benne a hunokkal és a velők rokon népekkel, s miután mai napság tudósaink­közül többen ismét fölelevenítették a hun-magyar rokonság kérdését, a syriai névtelen közölte adatok is figyelembe veendők. így pl. a VII-ik könyv 3-ik fejezetében leírja a hunok betörését a perzsa birodalomba Anastasios császár 13-ik évében (Kr. u. Ö03—504-ben) s az ezen betörésből folyó perzsa­római háborút. Commentátorunk szerint az említett hunok alatt az ephthaliták értendők.1) Majd a VlII-ik könyv 5-ik és a IX-ik könyv 6-ik feje­zetében a hunok betörései a római birodalomba vannak el­beszélve a Kr. u. 531—532 esztendőben. Egy másik syriai forrás, az Edesscii Krónika szerint2 ) »a hunok 531. decz. 13-án betörtek a római birodalomba, sok rabot ejtettek, és dúltak Haleb (Aleppo) határáig s Antiochiától számítva a 12-ik mérföld-mutatóig.« Malalas görög író szerint az illető hunok a sabirok voltak. Compilátorunk szerint a hunok az említett évben a római birodalomba törtek, dúltak és sok lakost meg­öltek, a falvakat templomaikkal együtt fölpörzsölték, s átkelve az Euphrates folyón, Antiochiáig nyomultak minden ellent­állás nélkül; de midőn visszavonultak, Besas, Maiferkat dux-a, és egy más helyen Kithariz várának meg nem nevezett dux-a. rajtuk ütöttek, sokat közűlök megöltek s a zsákmány és rab­szolgák egy részét számos lóval és teherhordó állattal együtt elvették tőlük. Legérdekesebb azonban a pseudo-Zacharias Rhetor XII-ik könyvének 7-ik fejezete, melyben a föld kerekségének leírását (skariphos) adja, részben Ptolemaios Philometor. Kgyptom királyának összeírása nyomán, mely az υ uralkodá­sának 30-ik évében, a Krisztus születése előtti 150-ik (156?) évben készült.3) Leírásából, melylyel az egyptomi király föld­rajzát kiegészíti, adjuk a következőket : »... Éjszakra öt igazhívő (keresztény) nép lakik, kiknek 24 püspökük van; katholikos-uk Dwinben lakik, a nagy városban, perzsa Örményországban. — Továbbá Gurzân ') V. ö. Kuun Géza : Kelationum Hungarornm cum oriente — — história antiquissima, II. köt. Excursus de Ephthalitis. 2) Legújabban 1892-ben fordítással együtt Hallier Lajos adta ki. 3) Compilátorunk szerint e földrajzi munka megírása óta az ő idejéig 711 esztendő' telt el. Minthogy pedig ő e passust a Kr. u. 554 vagy 555 évben, Justinianos császár uralkodása 28-ik, az aera Alexan­dria 806-ik évében és a 333-ik olympiádban (a mi mind helyes) írta, eredményűi 71 1—555 = a Krisztus előtti 15<í-ik évet kapjuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom