Századok – 1900

Történeti irodalom - Ahrens; K. und Krüger; G.: Die sogenannte Kirchengeschichte des Zacharias Rhetor in deutscher Übersetzung. Ism. Kropf Lajos 232

234 TÖRTÉNETI IRODALOM. 234 földje Örményországban, melynek lakosai a göröghöz hasonló nyelven beszélnek, főnökük keresztény és a perzsa király alattvalója. — Továbbá Arrân földje, szintén Örményországban, saját nyelvével ; keresztény és megkeresztelt nép, melynek fejedelme szintén a perzsa királynak hódol. Továbbá Sisagân földje saját nyelvével ; igazhívő nép, (de) pogányok is laknak közöttük. — Továbbá Bazgân földje saját nyelvével, mely szomszédos és határát a Kaspitenger kapui teszik, melyek Hunországban vannak. A kapukon belül lakik a burtjáré nép saját nyelvével, pogány és barbár nép, melynek városai vannak ; az alánok, kiknek öt városuk van, és a Dádú birodalombeli nép, mely a hegyek közt lakik és várai vannak; az 'um/urok sátrak alatt tanyázó nép; az ' agar ok, saberek, burgarok, kurtargarok, 'abarok, khazarok, dijarmarok (?) sirurgurok, bagarsikok, khulasok, abdalok, eftalitálc. Ε tizenhárom népfaj sátorlakók, barmok húsát, halat és vad állatokat esznek, és fegyverforgatók. Ezeken belül az ammazarté nép lakik ós a kutya-emberek ; éjszaknyugatra pedig az amazonok, egy-emlőjű asszonyok stb Ezeknek szomszédaik : sind die Herds . . . Männer mit langen Gliedern . . . Keletre tovább az éjszak lábánál még három fekete nép lakik.« Szerző azután elbeszéli, hogy »húsz évvel azelőtt vagy régebben« a hunok földjén működő hittérítők hun nyelven írt iratokat »adtak ki«, a mint ezt neki két szavahihető egyén, t. i. János barát és Tamás varga körülményesen elbeszélték. Ε kettőt »ötven évvel előbb vagy régebben« a perzsa háború alkalmával Kawád perzsa király emberei elfogták és Perzsiában rabszolgákúl adták el a hunoknak, kik magukkal hurczolták őket »a kapukon túli« országba, hol megházasodtak és gyermekeik születtek, és a honnan harmincz év múlván kerültek vissza hazájukba, a római birodalomba. Az említett hittérítők három vagy négy évvel visszatérésük után Kardúst (görögül annyi mint Theokletos, araméi nyelven pedig : Istentől hívott) Arrân földje püspökének fölhívására elmentek a hunokhoz a hegyek közé, - nem pedig »a kapukon át« — sa rabszolgák közül sokakat és a hunok közül is egynehányat megkereszteltek, s egy évi és heti (Jahrwoche) ott tartózkodásuk alatt hun nyelven írt munkákat adtak ki. Az ő idejükben tartózkodott ott Probos is, a császár küldöttje, ki harezosokat toborzott a pogányok ellen indítandó hadsereg számára. Kardúst eltávozása után egy másik örmény püspök, névszerint Mak, maga is elment néhány papjával hittérítőnek, s. téglákból rakott templomot épített, ültetvényeket ültetett, mindenféle veteményt vetett, »jeleket csinált« és sokakat megtérített a