Századok – 1900

Értekezések - JANCSÓ BENEDEK: Az erdélyi románság legrégibb hiteles statisztikája 141

AZ ERDÉLYI ROMÁNSÁG LEGRÉGIBB HITELES STATISZTIKÁJA. 149 nyomon bele ütközünk.« »A fanarióta farkasok falánksága arra kényszerítette a parasztot, bogy vagy az erdőre menjen megbosszulni magát oly módon, mint a hajdu-énekek elbeszélik, vagy pedig tömegesen vándoroljon ki a Kárpátokon túlra, vagy a Duna jobb partjára.« Hogy milyen nagy mértékű volt ez a kivándorlás, annak illusztrálásáúl a vajdaságok történetének egynehány általánosan ismert tényére hivatkozom. 1741—1744 között Rakovitza vajda uralkodása alatt a túlságos adóterhek és zsarolások miatt mintegy 15,000 család hagyta el Havaselföldét. Rakovitza eliizetése utíín Maurocordat Konstantin került Havaselfölde trónjára. Bauer, ki az oláh vajdaságok viszonyait saját tapasztalataiból ismerte, azt írja, hogy Havaselföldén az adózó családok száma, mikor Maurocordat trónra lépett, 147,000-re rúgott, s ez a szám a folytonos kivándorlás miatt 35,000-re olvadt le. Körülbelül hasonló eredményű volt e vajdának moldovai uralkodása is. A vajdaságokbeli románság emigrácziója e korszakban három különböző irányban indult meg. Egyik Moldovából Oroszországba a Dnyeszter vidékére, a másik a Duna jobb partjára Bulgária és Szerbia határos részeibe, a harmadik pedig Erdélybe és Magyarországra az úgynevezett Temesközbe. Hogy e hármas irányú kivándorlás közül az Erdély és Magyarország felé irányuló volt a legnagyobb, azt abból a körülményből is következtethetjük, hogy magából a török birodalomból is hatalmas szerb és bulgár csapatok húzódtak ez időben a Habsburgház kormánypálczája alatt élő Magyarországba a török kormányzat zsarolásai elől. Hogy 1718— 1734-ig mily nagy mértékű volt az osztrák kormányzat alatt élő Kis-Oláhországba a bevándorlás, azt már láttuk. Hogy ez a bevándorlási kedv még a század vége felé is tartott, azt a következő adatból is megítélhetjük : 1771-ben Bukovina elfoglalásakor az osztrák kormány egy bizottságot küldött ki az oláh vajdaságokba, hogy tanulmányozzák az oda való helyzetet és puhatolják ki a hangulatot. Ez a bizottság elvégezvén küldetését, ezt jelentette: »A boérok nagyon félnek, hogy elveszítik a parasztok felett való absolut jogukat, de mégis az oroszoktól való félelem miatt előnyt adnak az osztrák uralomnak. A mi pedig a parasztokat illeti, azok, miután nincsenek biztosítva munkájuk eredményére vonatkozóan és mivel tudják, hogy panaszaikat sem hallgatják ') Aricescu : Istoria revolutinnií románi de la 1821. Bucuresci, 1874. 4. 1.