Századok – 1900

Tárcza - Bírálatok a gr. Zichy Jenő-féle pályázatra beküldött pályamunkáról 93

94 HIVATALOS ÉRTESÍTŐ. 94 annak csak egyik, még pedig legjelentéktelenebb részét, irodalmát tárgyalja. Kevesebbet nyújt tehát mint a mult alkalommal Sebestyén Gyula úr, a kinek a pályadíjat, a többi közt, ezért sem lehetett odaítélni; s a mit nyújt, az sem valami jeles, elnyújtott dolog, mely még is hiányos annyiban, hogy a Csánki Dezső tanulmányai által megállapított azt a tényt, hogy a Rozgonyiak által birt pestmegyei Kéza a mai Fehér-megyei Génza vagy Ginza puszta, még nem ismeri. A jutalmat tehát ennek, a kérdést meg nem fejtő, csonka dolgozatnak kiadni — véleményem szerint nem lehet. Egyébiránt a pályázó úr maga sem kívánja a jutalmat mindjárt, hanem csak azt kéri, hogy »ha az első fejezet ... a bíráló bizottság tetszésével találkoznék, úgy kegyeskedjék nekem a további részletek elkészítésére még két vagy három hónapi határidőt engedni,« s ha valaki kellő jártasságát az efféle kérdések tárgyalásában kétségbe vonná, a dubniczi krónikáról a Századok idei folyamában irt kútfőtanulmányára hivatkozik. Elismerem, hogy a pályázó úr e hivatkozott dolgozata szép reményekre jogosít, de azért kérését még sem vélem teljesítendőnek, mert maga a most választott thema, Kézai krónikája, oly keveset foglalkozik a honfoglalás történetével, hogy tulajdonkép alig tartozik a kitűzött pályatétel keretébe. Ha pályázó Kézairól a kijelölt irányban kitűnő tanulmányt ír, minthogy abban okvetetlenül a honfoglalásról is lett volna valami szó, el lehetett volna fogadni és jutalmazni ; de különös megbízást adni, mert tulajdonképen erről van szó, Kézai analysisére, azt hiszem, nem volna megfelelő a pályadíj kitűzésére okúi szolgáló gondolatnak s a pályadíjt ily formában — természetesen a nagylelkű alapító beleegyezésével — csakis oly mű támogatására lehetne fordítani, mely köz vetetlenül, tüzetesen •van összefüggésben a honfoglalás nagy eseményével. A tekintetes választmánynak Budapest, 1899. december 4. alázatos szolgája Dr. Pauler Gyula bíráló. II. Mélyen tisztelt Igazgató-választmány ! A »Kézai Simon mester krónikája« czimű pályamű, a 3 lapnyi előszóval együtt, 58 negyedrétű lapot számláló kézirat. Az előszóban szerző elmondja, hogy pályamunkájával egészen nem készülhetett el, hanem belőle csak egy részt, a Kézai krónikájáról szóló irodalom ismertetését küldte be azon kéréssel, hogy ha ez az első rész a bírálók tetszésével találkoznék, ezen esetre engedne