Századok – 1899

Történeti irodalom - Dézsi Lajos: Szenczi Molnár Albert naplója; levelezése és irományai. Ism. I. J. 160

160 -TÖRTÉNETI IRODALOM. 160 nak az 1848 előtt s 1861-ben és ismét a később mondott beszédeit összehasonlítjuk : nem nehéz a különbséget megjelölnünk. Az imént említett főjellemző tulajdonságokat minden beszédében megtaláljuk ugyan, de pályája második felében mintha teljesen lemondana arról, hogy a hallgatók érzelmeire is hasson. Az ekkor mondott beszédei igazán csak az értelem fölvilágosításának vannak szentelve, s a meggyőződés őszinte heve szinte előre kizárja az ellenmondást vagy czáfolatot. Korábbi beszédeiben többször használja a meghatottság, sőt az érzelmes megindítás fegyvereit is, a melyeket a kiegyezés alkalmával és után tartott beszédeiben lehetőleg mellőzni igyekszik. Még egy fontos jelenségre kívánunk itt rámutatni. A kiegyezést megalkotó országgyűlés történeti nevezetességét Deák több beszédében megjelölte. Legfőbb érdeméül azt tartotta, hogy »erélyesen meg tudta védeni a mit jogának vélt, és tudott mértéket tartani akkor, mikor az okosság mérsékletet parancsolt«. Jelenlegi alkotmányos életünk kifejlődésére vívott politikai küzdelmeinket e becses kiadványból tanulhatjuk s érthetjük meg leginkább; azért az újabb kor történetírója és politikusa szinte kézikönyvül használhatja e gyűjteményt, a mely a művelt közönség figyelmére is a legnagyobb mértékben érdemes. DR. VÁCZY JÁNOS. Szenczi Molnár Albert Naplója, Levelezése és Irományai. A m. tud. Akadémia irodalomtörténeti bizottsága megbízásából jegyzetekkel ellátva kiadta Dézsi Lajos. Bpest, 1898. XXXIX. 520 1. egy hasonmással. A Magyar Történeti Életrajzokban 1897-ben jelent meg Szenczi Molnár Albert életrajza ugyanattól a szerzőtől, a ki az előttünk fekvő vaskos könyvnek is a szerkesztője. A két munka nem teszi egymást feleslegessé, ellenkezőleg egymást kiegészíti. A mi a nagy közönség számára való modorban készült életrajzban — a dolog természeténél fogva — helyet nem foglalhatott, azt a most megjelent okmánytárban a szaktudós és a tárgy iránt behatóbban érdeklődő kutató meg fogja találni ; viszont az okmánytár adatai csak az életrajz összefüggő tárgyalásának keretéhen érthetők teljes mivoltukban. Az életrajzíró is ugyanazokból az adatokból táplálkozott, melyek egybegyűjtve, rendezve, a m. tud. Akadémia kiadásában ime napvilágot láttak; azonban ez az okmánytár sokkal gazdagabb kincses bánya, semhogy azt a Szenczi Molnár Albert életírója már kiaknázta volna. Ellenkezőleg