Századok – 1899

Vegyes közlések - Ballagi Aladár felolvasása a Nyelvtörténeti Szótárról 274

274 TÁItCZA. jegyzőkönyvébe iktatta ; külön gyászjelentést adott ki ; a ravatalra koszorút helyezett a társulat nevében ; a temetésen testületileg jelent meg, hol gr. Teleki Géza elnökünk mondott búcsút a halottnak ; végül pedig elhatározta, hogy emlékét még ez évben külön ünnepélyes gyászülés tartásával tiszteli meg, melynek szónoka leend hivatva arra, hogy a megboldogult életének és nagy munkásságának teljes képét rajzolja meg a magyar történetirodalom évkönyvei számára. Ezzel mondjunk még egyszer búcsút az elköltözöttnek, mondjunk még egyszer áldást emlékezetére ! Fájdalom, tisztelt Közgyűlés, hogy Szilágyi Sándor csak legnagyobb, de nem egyetlen veszteségünk, melyet a lefolyt esztendő krónikájában fel kell jegyeznünk. Elvesztettük társulatunk egyre hulló legrégibb gárdájából gr. Esterházy Jánost, legelső alapító tagtársaink egyikét, kinél a hazai történelem iránt való melegérdeklődés egyszersmind annak szakszerű művelésével párosult ; elvesztettük Nagy Ivánt, e nagyérdemű tudósunkat, a ki Magyarország családairól írt alapvető munkájában Pantheont állított a történelmi magyar nemességnek ; elvesztettük a magyar diplomatikai kortan halhatatlan nevű megteremtőjét Knauz Nándort, elvesztettük a sokoldalú tudóst Finály Henriket, kik régebben mindketten ig. vál. tagtársaink is voltak ; elvesztettük Villányi Szaniszlót, Győr vármegye és város monographusát, a fiatalabbak sorából pedig Bárczay Oszkárt, e kiváló műveltségű írót, kinek utolsó munkája, a Heraldika kézikönyve, maradandóvá fogja tenni nevét irodalmunkban. De elvesztettünk sokakat az ig. választmány körén kívül is. Hogy csak néhányat említsek föl : az alapító tagok közül elhaltak a mult esztendőben hg. Esterházy Pál, Ghiczey Samu, Berenczei Kovács Eduárd, gr. Szapáry Géza, gr. Széchenyi Imre, Zichy Antal ; évdíjas rendes tagjaink sorából b. Apor Gábor, gr. Bethlen András, Ercsey Sándor, Ludaics Miksa, Péchy Imre, Pribék István, Siskovics Tamás, Télfy Iván s még többen. Legyen áldott emiékezetök ! Es most még egy halottról kell megemlékeznem, tisztelt Közgyűlés ! Halottról, a kit egy ország siratott meg, a kit mi is megsirattunk. September 22-ikén rendkívüli vál. ülést szenteltünk Erzsébet királyné emlékezetének, mely ülésünkből a kegyelet és az országos gyászban való részvét nyilvánulásai közt a megdicsőült Felséges Asszony elhunytán érzett mély fájdalmunknak ő cs. és apostoli királyi Felségéhez intézett feliratban adtunk kifejezést. Ezzel üléseinkre tértem, tisztelt Közgyűlés. Igazgató választmányunk az elmúlt 1898 esztendőben kilencz rendes, és a már említett országos gyász alkalmán kívül még egy rendkívüli ülést tartott, melyen a február-havi rendes ülésről közbejött akadályok