Századok – 1899

Vegyes közlések - Ballagi Aladár felolvasása a Nyelvtörténeti Szótárról 274

TÁRCZA. 275 miatt elmaradt költségvetést tárgyalta és állapította meg. Rendes üléseink során : január-hóban Banovits Emil úr, mint vendég, egy új kortant számítási módszer gyakorlati alkalmazását mutatta be néhány chronologiai datum megfejtésével, a nélkül azonban, hogy módszerét, számításainak kulcsát megismertette volna, miért is előadásának tudományos értékéről — sajnos — nem szólhatunk ; február 3-án Thaly Kálmán értekezett a báró Orlay és gróf Serényi családról, több érdekes eredeti oklevelet mutatva be a nagy-zábláti levéltárból a két család történetére vonatkozólag ; ugyanő junius 2-án tartott ülésünkben Rákóczi fejedelem Bohn nevű rodostói német titkárának Mikes Kelemenről irott jellemzését s ezzel kapcsolatban a Bákóczi-emigratió egy eddig ismeretlen tagjának, Kis István-nak, 1730-ban Bodostóban irott »Magyar Philosophia« czímű munkáját ismertette ; április 7-én Ováry Lipót Wertheimer Edének »A magyarországi censura történetéhez« czímű dolgozatát, Berzeviczy Albert tagtársunk pedig Berzeviczy Edmundnak Berzeviczy Márton erdélyi kanczellárról írt életrajzi munkáját olvasta fel ; május 5-én dr. Récsey Viktor a jászóvári prépostság könyvtárának egy XV. századi formularéját mutatta be ; october 6-án Lovas Imre tagtársunk az új parlamenti palota freskó-pályázatai alkalmából »Az aranybulla mint freskó« czim alatt felolvasott értekezésében a II. Endre aranybullája kiadását ábrázoló vázlatokat tette beható vizsgálat tárgyává történelmi szempontból, különösen arra a kérdésre törekedve feleletet adni. mire kellene vagy kellett volna festőinknek e tárgynál nagyobb figyelmet fordítani. hogy művök helyesebb, és igazi nemzeti alapon álló történeti festmény legyen ; novemberi ülésünkön Komáromy András olvasta fel »A szent korona és Bethlen Gábor« czímű dolgozatát; decemberben pedig Érdujhelyi Menyhért tagtársunk Garnianus kalocsai érsekről, Szeremley Sámuel Atilla székhelyéről értekezett. Ε felolvasások mellett, melyek havi közlönyünkben a Századokban láttak napvilágot, más tudományos érdekű momentumai is voltak üléseinknek. A Szilágyi Sándor tiszteletére születése 70-ik évfordulója alkalmából még 1897-ben vert érem költségei után felmaradt fölöslegből, az érem-bizottság erre nézve tett szíves ajánlata és javaslata alapján Szilágyi Sándor nevét viselő alapítványt létesítettünk, melynek kamataiból egyelőre öt-évenkint 100 frt a Századok-ba,u megjelenő legjobb történelmi dolgozat utólagos jutalmazására fog fordíttatni ; az időközi kamatokkal s újabb adományokkal már ma több mint 800 frtra növekedett alapítvány első öt-éves cyclusa 1902-ben jár le. — A gróf Zichy Jenő-féle, még 1897. sept. 30-án lejárt nyilt pályázatra beküldött munkákról a fölkért bírálók. Pauler Gyula és Marczali Henrik urak, mart. 3-án tartott ülésünkben tették meg jelentésüket, kiknek SZÁZADOK. 1899. III. FÜZET. 19