Századok – 1899

Történeti irodalom - Kobler; Giovanni: Memorie per la storia della Liburnica cittá di Fiume. Vol. I. II. III. Ism. Óváry Lipót 913

TÖRTÉNETI IRODALOM. 928 gyűjteményt képeznek, mely méltán megérdemli a magyar történészek figyelmét, s a legnagyobb elismeréssel kell adóznunk Fiume város hazafias törvényhatóságának, a miért Kobler hátrahagyott nagybecsű kéziratai kiadásával a történetirodalomnak ily kitűnő szolgálatot tett. Már a negyvenes években, Nemeskéri Kiss Pál kormányzósága alatt fölmerült az az eszme, s kifejezés adatott a fiumei képviselő testületben azon általános óhajtásnak, hogy a horvátországi rendek azon sokat vitatott álláspontjával szemben, mely szerint Fiume Horvátországnak kiegészítő része, holott a város magát mindig kizárólag a magyar szent koronához tartozó külön területnek (corpus separatum) tartotta, írassék meg Fiume története, különös tekintettel a város eredetére s politikai autonómiájának fejlődésére. A városi tanács egy öt-tagü bizottságot küldött ki e czélból. mely azonban a közbejött 1848-iki események s az azokat követő önkényuralom miatt nem juthatott eredményre. A bizottság egyik tagja Kobler János, a jelen munka szerzője, nem hagyta abba a dolgot, s tovább folytatván megkezdett kutatásait Trieszt, Görcz. Laibach, Grácz, Yelencze, Bécs levél- és könyvtáraiban, sok igen érdekes adatot sikerült egybegyüjtenie, mely adatok kellően feldolgozva s további kutatásokkal kiegészítve, teljes képét nyújthatnák Fiume történetének. Kobler munkája azonban így is. mint gazdag adatgyűjtemény, rendkívüli becscsel bír. A gyűjtött adatok csakis a ΧΙ-ik századig menvén vissza, midőn Fiume már mint bizonyos fontossággal bíró város szerepelt, Kobler a város régibb politikai viszonyainak s belső szervezetének földerítése czéljából a szomszédos tartományok földrajzi és történelmi okiratait vette segítségül, hogy legalább némi világot deríthessen Fiúménak homályba burkolt régebbi múltjára. Kobler munkája három kötetben öt részre oszlik. Az 1300-ig terjedő első rész Fiume eredetével foglalkozik. A felsorolt adatok szerint Fiume a középkorban már a német szövetségi kötelékben mint bizonyos jelentőséggel bíró város szerepel; eredetét azonban Kobler, kelta-gall neveiből ítélve, a minők : Phanas. Tarsactica. Phlaivon. Tarsia. Flavias, sokkal régebbre vezeti vissza. Paulus Diaconus a longobárdok történetében azt mondja, hogy az avarok 664-ben megszállottak egy helyet, melynek Fluvius volt a neve. A XIY-ík században Fiumét a következő nevekkel találjuk megjelölve : San Vito. San Vito di Fiume, Terra di Fiume, San Veit am Pflaum, San Veit apud Phlawon. Arra, hogy mikor vette fel Fiume a San Vito nevet, Kobler nem talált adatot; az azon-