Századok – 1899

Értekezések - BLEYER JAKAB: Magyar vonatkozások Suchenwirt Péter költeményeiben - II. bef. közl. 879

910 BLE Y ER JAKAB. meg palotájában. Károly semmi rosszat sem gyanítván, elment bozzá, azonban vesztére, mert egy bérencz, ki tette jutalmául egy falut kapott, fejét szégyenletesen összevagdalta. Azután három mérföldnyire vitték Budától egy kastélyba, a nélkül hogy sebeit bekötözték volna. Suchenwirt itt Visegrádra gondol, hol szerinte tisztátalan itallal megmérgezték, úgy hogy mája elvált testétől, és ő iszonyú kínok után meghalt. Alig mult azonban el két hónap, a gyilkosokat utóiérte Isten haragja. A gonosz tanácsadót leszúrták, a gyilkos pedig még borzasz­tóbb bért vett gaztette jutalmául : testét darabokra vagdalták és a kutyáknak vetették oda eledelül. Az pedig, ki a gyilkos­ságot megbosszulta. így szólt a királynőhöz : »Szállj le tüstént a kocsiról, te annakelőtte igen kívántál gázolni — vérben.« A királynőnek kénytelen-kelletlen engedelmeskednie kellett, és ő igen boldogtalannak érezte magát, Darnach schir in ehurtzer zeit 1 2 ) Begund sich jamer meren : Ein fürste was Karlus genant, Nach dem sant man gen Pullen, Der wart gechrônt in ITngerlant, Des wir gedenkchen sullen ; Sechs Wochen trug er chunigs nam Mit zepter und mit chrone, J) Zsigmond 1385-ben esküdött meg Máriával. Magyarul : Nemsokára rá még szomorúbb esemény adta elő magát : egy Károly nevű fejedelemért Apuliába küldtek, a kit Magyarországon — azt meg kell jegyezni — megkoronáztak ; hat hétig viselte a királyi czímet jogarral és koronával, ekkor azonban meggyilkolták, és a halál lett jutalma ; maga a királynő küldött érte ; a nemes fejedelem semmi rosszat sem sejtett, de nagyon meg kellett bánnia, mert vesztére történt. Gyanút­lanul azonnal elment a királynőhöz, mert soha sem feledkezett meg a tisztességtudásról, Budavárában egészen biztosnak érezte magát, pedig fáj­dalmas halált mondtak fejére : egy gyilkos összevagdalta fejét, — milyen gyalázat ! — ki jutalmúl egy magyarországi várat kapott. Még az éjjel három mérföldnyire vitték nyilt, kötetlen sebekkel ; a fejedelem nagy betegségbe esett a. friss sebek okozta láztól. Gonoszságukban nem tartot­ták az üldözést még elég kegyetlennek, azért tisztátalan italt adtak neki. melytől mája testétől elvált. A várban véget is ért élete, a nélkül, hogy legkisebb bűne is lett volna. Isten részesítse kegyelmében, ki mindenkor az erényt szerette ! Alig mult el két hónap, már utóiérte a bosszú a gyil­kosokat : a ki a gonosz tanácsot adta, azt leszúrták, a gyilkost pedig darabokra konczolták és a kutyáknak dobták oda eledelül ; a gyilkosság jutalmát, melyre fel volt bérelve, rettenetes kínokkal megtalálta. A ki pedig a gyilkosságot megbosszulta, hír szerint így szólt a királynőhöz : »Szállj le tüstént a kocsiról, te annakelőtte igen kívántál gázolni — vér­ben. « Meg kellett tennie nagy fájdalmára; milyen boldogtalannak érezte magát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom