Századok – 1899

Tárcza - Matunák Mihály: Pálffi Miklós születéshelye Csábrág (Válasz Kropf Lajosnak) 72

74 TÁRCZA. »Nos Judex Juratique cives civitatis Corponensis, fatemur per praesentes, quod nos ultimam taxam pro festo Sti Johannis Baptistáé unius scilicet floreni contribuendo egregio dno Nicolao Bacz dicatori Begiae Mtis in Cottu Zoliensi praesentavimus in Germanica moneta flor. 24. in Bapcis fl. 37. in Himgarica moneta fl. 9. den. 96. Facit summa parata fl. 70. den. 96. Eesiduos fl. 29. den. 4. defalcando pro victualibus. quae scilicet victualia Spli ac Magco dno Comiti Nicolao a Salmis Generali Capitaneo Sacrae Regiae Mtis ad castra administravimus, totalis summa facit fl. 100. Ob mains autem testimonium has praefato dno dicatori concedentes duximus pro sua securitate ac necessaria expeditione. Harum nrarum sigillo nro usuali mnnitarum. Datum Corponae, 10. Augusti 1549.« Továbbá Ferdinánd király 1550. január 25-én kelt és Kenricz Kristóf beszterczebányai bányaigazgatóhoz intézett levelében a csábrági várat magáénak mondja. (Coloni possessionum nrarum Sybrykffalwa et Dewy che ad arcem nostram Chabrag pertinentium . . .) Megengedem tehát, hogy 1550-ben Csábrág a király kezében volt ; de ez még nem zárja ki azt, hogy Pálffy Péter, mint nem tulajdonosa, továbbra is Csábrágon maradt s hogy fia Miklós ott született. Hova is ment volna, hiszen másutt nem volt birtoka ! Ballagi Aladár ugyanis, a Pallas Nagy Lexikonában Csábrágról írván, azt mondja, hogy az összelődőzött várat törvényes ura, erdődi (csábrági) Pálffy Péter kapta vissza, kinek első gondja volt Csábrág újraépítése és megerősítése. Ettől fogva a vár magántulajdon ugyan, de védelméről állandóan királyi őrség gondoskodik, minek magyarázatát abban látjuk, hogy részint a törökök közelsége, részint a bányavárosok védelme szempontjából fontos katonai pozicziónak tartották«. — Az utóbbi okául Ballagi úrnak első sorban azt kellett volna felhoznia, hogy attól féltek, hogy János király, vagy pártjabeliéi hatalmába jut. Ballagi úr fenti állítását, mely szerint a vár ezentúl is Pálffy Péter magántulajdona maradt, védelméről azonban királyi őrség gondoskodott, magamévá teszem s ezt szem előtt tartva igyekezem plauzibilissé tenni azon nézetemet, hogy Pálffy Miklós mégis csak Csábrágon született. A schmalkaldi háború után Krusich János, ki itt vitézségével kitüntette magát, a király által első csábrági királyi kapitánynak neveztetett ki. Mint ilyennek a király 1552. márczius 22-én meghagyta, hogy rendelje ki a csábrági várhoz tartozó jobbágyokat, hogy a Korpona körül készítendő sövényen s egyéb szükséges védelmi műveken dolgozzanak. 1553 novemberében készen lévén Korponának első primitív erődítése s alsó kapujának szintén védelmi czélból épült 6 öl magas, 12 öl hosszú s 2 öl széles emelete, Krusichot a király Korpona főkapitányának nevezte ki azzal, hogy Csábrág, Bozók és Szitnya vára is az ő főkapitánysága s főfelügyelete alatt legyen. Ezentúl