Századok – 1899

Repertorium. Közli: Mangold Lajos - Külföldi folyóiratok 75

TÁRCZA. 75 gyakran látjuk őt e várakba kilovagolni, azokat megvizsgálni s védelmekről gondoskodni. Ε közben Krusich feleségül vette Pálűy Péter leányát Katalint s nemcsak ez, hanem öescse Pálffy Tamás is Korponára költöztek, hol az utóbbi sógora mellett a hadi tudományban képezte magát. Mint korponai huszár kapitány Krusichcsal az 1562. április 4-iki szécsényi szerencsétlen csatában török fogságba esett, honnan kiszabadulván Csábrágon kapitány volt 1565 közepéig. Ezután Krusich újra átvette az említett várak főkapitányságát. Midőn Krusich a török fogságban, Konstantinápolyban volt, felesége Pálffy Katalin, Pálffy Péter (csábrági) leánya 1562. júl. 7-én Szitnya várából, mely a csábrági uradalommal a Bakóczok illetve Erdődyek és Pálffyak, sőt azután Krusich, Illésházy István, Kobáryak és Kóburgok alatt is mindig egy birtoktestet képezett, azt írja, hogy »terras illas arabiles, inter oppidum Corpona et possessionem Dywychye (Devicse), quae ab olim cum praefectis Chabragh et Corponensibus in lite fuerunt, simili modo nunc quoque cum domino meo (férje), et mecurn in lite sunt«, (tehát Csábrág Krusiché, illetve Pálffy Kataliné volt) maradjanak érintetlenek, míg férje kiszabadul a fogságból ; azután pedig döntse el a törvény, vájjon Korpona városához, vagy pedig Csábrág váruk tartozékához, Devicséhez tartoznak-e ? íme tebát Csábrág 1562-ben, sőt előbb, az 50-es években is Pálffy Kataliné, Pálffy Péter leányáé s Pálffy Miklós nővéréé volt. Pálffy Péternek legifjabb fia István is volt Csábrág kapitánya. (V. ö. Jedlicska : Pálffy Miklós. 4. 1.) Mi másra mutat mindez, mint hogy Pálffy Péter és családja Csábrágon lakott 1549 után is, itt ismerkedett meg Krusich Pálffy Péter leányával, kit feleségül vett s kivel a csábrági-szitnyai uradalmat kapta, s hogy ennek bátyja, vagy öcscse Pálffy Miklós is itt született 1552. augusztus 10-én? Ismételve kimondom tehát nézetemet s meggyőződésemet, hogy Pálffy Miklós, a győri hős, csábrági Pálffy Péter fia Csábrágon született. MATUNÁK MIHÁLY. REPERTORIE Μ. Hazánkat érdeklő külföldi irodalom, b) Külföldi folyóiratok. Kaindl Raimund Frigyes, Studien zu den ungarischen Geschichtsquellen. V. és VI. folyt. Archiv für österreichische Geschichte. (LXXXIY. kötet, 2. fele. 503 s k. 1. és külön lenyomatban.). Az 5. sz. dolgozat alezíme ez : Annales veteres TJngarici. Annales