Századok – 1899

Folyóiratok - Budapesti Szemle - 855

TÁKCZA. 855 nemzetünk kulturképességének egyik legszebb bizonyítékát teszi le azt kezéből. Bibliographiai tekintetben érdekes, hogy a könyv mindössze 75 példányban nyomatott; ezekből eddig nyolez példány volt ismeretes, a kilenezediket Dévaványai Halasy József könyvtárában találta fel az ismertető. — A RÉGI EGYPTOM MEZŐGAZDASÁGA. Altalános történettudományi szempontból is, de különösen az emberi mívelődés történetének szempontjából igen érdekes olvasmány Milhoffer Sándor társunknak a jelzett czímmel nem régen megjelent legújabb munkája, melyben a mezei gazdaság őstörténelmét, nevezetesen a régi Egyiptom birtokviszonyait, bámulatosan rendszeres földmívelését, annak különböző ágait, növény- és állattenyésztését ismerteti. Szándéka van, az őskori mezei gazdálkodás viszonyait más népeknél is, a mennyire lehetséges, megvilágítani, de Egyiptommal kezdte, mert a mit e földmívelő állam 2000—6000 esztendős múltjának emlékeiből tudhatunk, az a mezei gazdaság őstörténetének első összefüggő képe. A szerző nem hordott össze minden adatot, a mit az egyptologusok a sok ezer éves kultúráról kiderítettek, nem akart munkájának mozaikszerű külsőt adni, inkább azon igyekezett, hogy tárgyát mint szerves egészet tegye áttekinthetővé. Könyvét azzal a tanulsággal zárja be. hogy Egyiptom nagyságát a földmívelés adta meg. mely állandóbb hatalmat biztosított neki, mint más népeknek a véres harezok hosszú sora. FOLYÓIRATOK. — BUDAPESTI SZEMLE. 1899. április—szeptember. 268—-273. szám. — Az április-május-juniusi három számban Wertheimer Ede folytatja s befejezi a folyóirat márcziusi számában megkezdett rajzát azon alkotmányos küzdelmeknek, melyeket az 1811 12-iki magyar országgyűlés a pénz devalvatiója tárgyában február 20-án (1811) kihirdetett patens ellen, s közben a magyar nyelv sérelmeinek orvoslása érdekében is folytatott. Az értekező azzal végzi dolgozatát, hogy a rendek 1811 12-ben nagy missiót teljesítettek. midőn bátorságukkal és kitartásukkal az alkotmányosság elvét megmentették, mert ha ezt nem teszik, alig ha kerül vala többé újabb országgyűlés összehívására a sor, s eltűnik a föld színéről az az alap, melyen később Deák Ferencz a jogfolytonosság hatalmas épületét felemelhette. — Igen érdekes az áprilisi számban K. M. ily czímű közleménye : Gróf Bechberg Bernát Deák Ferencz 1861-iki föliratáról. Bechberg Bernát gróf 1859-ben, az osztrák-olasz-franczia háború megindítása idején neveztetett ki külügyi miniszterré. Ezen minőségében foglalkozott á magyar ügyek-55*