Századok – 1899

Folyóiratok - Budapesti Szemle - 855

856 TÁllCZA. kel, érintkezett a magyar conservatív férfiakkal. Midőn az 1861-iki országgyűlésen (máj. 13-án) Deák a maga felirati javaslatát előterjesztette, beszédének hatása a külföldön is oly nagy volt, hogy Rechberg szükségesnek látta annak ellensúlyozását. Ε végből a monarchia külföldi képviselőihez diplomácziai jegyzéket intézett, melyben egyebek közt arról vádolja Deákot, hogy beszédében és felirati javaslatában csak azokat a törvényeket idézi, melyek az ő állításait megerősíteni látszanak, ellenben azokat, a melyek ezen állításokat megingatnák, mellőzi. Rechberg jegyzéke egész terjedelmében olvasható a közleményben. -— A májusi számban Kozma Andor szentel rövid czikket szabadságharczunk német dalnoka : Hartmann Móricz emlékének, kinek néhány dalát is bemutatja magyar fordításban. Mahler Ede a Marczali-féle Nagy Képes Világtörténet első kötetét bírálja. — A juniusi szám Értesítő rovata Bernstein Bélának »Az 18á8\49-iki magyar szabadságharcz és a zsidók« czímű munkájáról közöl bírálatot. — A juliusi számban Berzeviczy Albert értekezik a parlamentekről. A parlament fogalmának kifejlődését Angliában keresi s kimutatja, hogy az ott kifejlődött intézmény legtökéletesebb typusává lett a népképviseleti kormányrendszernek; ezután a parlamentek szervezetét, a két-kamara rendszert ismerteti ; majd az általános szavazati jogról (suffrage universel), a választási jogról s a második kamara (képviselőház) megalakításáról szólván, néhány jelentékenyebb állam felsőházának összeállítását vizsgálja : végűi a parlamentet a maga összességében megillető jogokat s azokat a rendszabályokat tárgyalja, melyek a parlamentek életében fegyelmök. belső rendjök és tekintélyök fentartása érdekében fejlődtek ki. — Ugyanazon szám ismertetést hoz a Magyar Országgyűlési Emiekek ΧΙ-ik kötetéről. — Az augusztusi számban Paskievics herczeg magyarországi szerepléséről olvasunk czikket. melyet K. J. írt Scserbatov orosz tábornok »Le feldmare'chal Prince Paskévitsch, sa vie politique et militaire d'après des docu-ments inédits« czímű munkájának az 1848—1849-iki eseményeket tárgyazó legújabban megjelent hatodik kötete nyomán. Ugyanazon szám s folytatólag a szeptemberi közli gróf Zichy Jenőnek ez év tavaszán a Nemzeti Muzeum dísztermében tartott felolvasását, melyben legutóbbi oroszországi és keletázsiai expeditiója tudományos eredményeiről számolt be az érdeklődő közönségnek. — Az augusztusi szám közleményeiből felemlítjük még —rz— czikkét, mely az 1900 év szeptember havára Párisba összehívott vallástörténeti congressus munka-programmját ismerteti. Ε programm. kizárva a vallástudomány philosophiai és theologiai elemeit, a congressus felvett nevéhez híven, tisztán a vallástörténet terén kíván mozogni. — A füzet Értesítő rovatában t—ζ jegy alatt valaki Szentkláray Jenőnek »A csanádegyházmegyei plébániák