Századok – 1899

Tárcza - Hegyesi Márton: XIV. 1848. Almanachja 844

844 TÁllCZA. a medgyesi ütközet előtt érkezett Szeben alá. A békepárt is igaztalanul van kétkulacsossággal gyanúsítva. A felmentő had nem április 21-én érkezett meg Komárom alá. Május 1-én még nem lett bizonyossá az oroszok interventiőja. Brown nem volt nekünk követünk. A csornai ütközet junius 13-án, nem 12-én történt. Debreczenben nem volt julius végén és augusztus elején Görgei, s így oda nem érkezhettek hozzá Szemere és Batthyány Kázmér. Dembinskinek esze ágában sem volt Aradra vonulni, pedig ez egyáltalában nem veszélyeztette volna seregét, de hát ő már nem akart egyebet, mint azt, hogy Törökországba menekülhessen. Azért foglalkoztam ily részletesen ezzel a füzettel, mert olcsósága és képei révén nagyon el lehet terjedve. Szükségesnek véltem tehát hibáit és gyarlóságait feltárni. XIV. 1848 Almanachja. Ezt a Magyar Hírlap szerkesztősége adta olvasóinak, kedveskedésül a nagy napok ötven éves jubileumára. Rövid, csupán három ívből álló kis compendium. Van benne két hasonmás és 27 kép, de minden kellő gond nélkül kiválogatva. Mit keres példáúl ily csekély számú kép között Petőfi János vitézé-nek czímlapja ? Még inkább kifogásolható, hogy a kis compendium, habár lendületes tollal, de az arányok figyelembe vétele nélkül van megírva. Az első ív nevezetesen csupán a márczius 15-iki események előzményeit tartalmazza, Ha ezt az arányt tartotta volna meg a szerző, hány ívre kellett volna akkor terjednie az egész munkának ? Azonban két ívre szorított össze mindent : a második ívre az 1848-iki, a harmadikra az 1849-iki összes eseményeket. A munka szelleme kitűnik a következő szemelvényekből : »E pillanattól kezdve (az orosz interventió bekövetkezésétől) bizonyos volt az, hogy Magyarországnak el kell vesznie.« »Görgei fényes harczokat vív Perednél, Komáromnál, de lángesze és bátorsága nem szerezhet győzedelmet, csak becsületet.« »Görgei előtt nem állott nyitva más út. mint az, mely a megadáshoz vezet.« »Mennyire szerette a hadsereg azt a vezért, a kinek ezt (a fegyverletételben való megnyugvást) megtette !« Ennek feltűntetése mellett a munkácskába becsúszott tévedéseket is helyre kell igazítanom : A Brády-család nem Bárdy-család, ezt csak Jókai írta így a jobb hangzás kedvéért. Görgei 1848-ban kért tanári állást Eötvöstől. 1847-ben még nem is kérhetett tőle ilyet. A kápolnai csata február 26-án és 27-én, nem 26-án és 29-én volt; a szolnoki ι