Századok – 1899
Értekezések - BLEYER JAKAB: Magyar vonatkozások Suchenwirt Péter költeményeiben - I. közl. 788
MAGYAR VONATKOZÁSOK .SUCHESWIRT l'ÉTER KÖLTEMÉNYEIBEN. 789 vegyes rokonszenvet ébresztett az európai közvéleményben, mely hangosan hirdette dicsőségünket. Elismeréssel tartozik a történelem is, az utókor is mindannyinak, de talán senkinek nagyobb hálával, mint a német irodalom híres czímerköltőjének, Suchenwirt Péternek. Ügy lehet, hogy nemcsak a kutatásnak teszünk némi szolgálatot, hanem a kegyeletnek adóját is lerójjuk, lia alakjával és műveivel a mi szempontunkból tüzetesebben is foglalkozunk.1) I. Életéről vajmi keveset tudunk. Ügy vagyunk vele, mint a legtöbb íróval, művészszel. kik ritkán folynak be közvetlenül az események történeti alakulására. Koruk élvezi műveiket, személyükkel azonban nem igen foglalkozik, mert alkotásaikat, mint saját eszméi vagy álmai megtestesülését, kommentár nélkül is megérti. Az utókor azonban vizsga szemmel kutatja a történet nagy mezejét, hátha ráakad kegyeltjének hacsak lába nyomára is. Legtöbbször hiába való minden fáradság, létének nincs más nyoma, mint szellemének alkotása, melyen saját subjektivitásának megnyilatkozásai, úgyszólván, mint gyengeségek, a kutatóra nézve azonban mint megbecsülhetetlen gyengeségek, jelentkeznek. A mit költőnkről tudunk, azt csaknem egészen az ő műveiből merítjük. Neve, mint könnyen észrevehető, imperativikus képzés, a mi hasonló foglalkozású egyéneknél a családnevek fölvétele előtt, vagy épen keletkezések idejében, igen gyakori volt.2 ) Hazája, Lorenz Ottokár gyanítgatása ellenére is,3) kit Marczali nem alaptalanúl vádol több helyütt nyilatkozó chauvinismussal,4 ) kétségtelenül Ausztria, Életének legnagyobb részét, költeményein alapuló biztos tudomásunk szerint, ott töltötte; nyelve, rokonszenve, egész fölfogása is arra vallanak. Születése helyét nem ismerjük, évét is csak következtetéssel helyezhetjük 1319—24 közé. Költői működése ugyanis 1354—95-re esik és nem 1356—95-re, mint azt Primisser *) Minálunk Heinrich Gusztáv foglalkozott először Suchen wirttel a német-magyar vonatkozások szempontjából alapvető Német Irodalomtörténetében. (II. 144 és köv. 11.) Suchenwirtre egyetemi előadásai alkalmából figyelmeztetett engem és kutatásaimban mindig jóakarólag támogatott. Ezért fogadja e helyütt is hálás köszönetemet. s) Germania, 5. k. 300. 1. 8) Deutschlands Geschichtsquellen im Mittelalter, I. k. 251. 1. *) A magyar történet kútfői az Árpádok korában, 54. 1. SZÁZADOK. 1899. IX. FÜZET. 52
