Századok – 1899
Értekezések - BLEYER JAKAB: Magyar vonatkozások Suchenwirt Péter költeményeiben - I. közl. 788
790 BLEYEK JAKAB. AlajosJ ) után Kratochwil Ferencz2 ) és Uhl,3 ) és általában az irodalomtörténetírók tartják.4 ) Legelső műveiből pedig már annyi életbölcseség, annyi komoly tapasztalat és oly okos mérséklet beszél hozzánk, hogy lehetetlen azokat fiatalkori zsengéknek tartanunk. Bizonyos, hogy legelső költeményei is meglett férfi korából valók, mikor világismerete és életfelfogása már megállapodott. Aligha tévedünk lényegesen, ha felteszszük, hogy első költeményét 30—35 éves korában írta, hogy tehát 1319—24 között született. Halála éve is bizonytalan. III. Albert osztrák herczeget elsirató éneke, a ki 1395-ben halt meg. űgy látszik, egyike legutolsó műveinek. Valószínű tehát, hogy vagy a tizennegyedik század legvégén, vagy a tizenötödik legelején, igen nagy kort érve hunyt el. Szüleiről semmi tudomásunk nincsen, csak annyi bizonyos, hogy polgári állásúak és vagyontalanok voltak, épügy mint költőnk mindvégig. De azért, úgy látszik, szegénységükben is jó és alapos, bár nem tudományos nevelésben részesítették gyermeköket. Latinúl vagy francziáúl ugyan nem értett, de tudott írni, olvasni, és jól ismerte a német irodalom nagy költőit, kik közül különösen Konrad von Würzburg-ot szerette és mint elérhetetlen mintaképét nagyrabecsülte. És a mi fő, kitűnően értette mesterségét, Czímerköltő (wappendichter, poursuivans d'armes) volt, és mint ilyen talán a legkiválóbb, kit hivatása felmutathat. Legfőbb kötelessége a vitézi játékok, a híres tornák kereté-') Peter Suchenwirt's Werke ans dem vierzehnten Jahrhunderte. Bécs, 1827. IX. 1. s) Der östei'reichische Didaktiker Peter Suchenwirt. Programmértekezés. Krems, 1871. 6. 1. 3) Allgemeine deutsche Biographie. Sucheitwirt Peter (der). Lipcse, 1894. 37. k/774. 1. *) Primisser Alajos említett kiadásában ugyanis nincs egy költemény sem, mely 1356 előtt keletkezett volna. Eriess G. E. azonban 1878-ban Suchenwirtnek öt ismeretlen költeményét adta ki (Fünf unedirte Ehrenreden Peter Suchenwirts. Sitzungs-Berichte der kais. Akademie der Wissenschaften zu Wien. 1877-iki évfolyam, 99—126. 11.), melyeket sem Primisser, sem Kratochwil a fent említett dolgozatában még nem ismert, Uhl pedig és az irodalomtörténetírók a költői működés tartamának megállapításában figyelmen kívül hagytak. Ezen öt költemény közül, melyek a Primissertől közzétett és az elején hiányos kézirat kiegészítői, a negyedik Albrecht von Bauchensteint siratja, ki 1354-ben halt meg. Minthogy pedig Suchenwirt rendszerint mindjárt haláluk után szokta hőseit elsiratni, — Primisser és Kratochwil következtetése is ezen alapszik ·— ezért teljes joggal az 1354-ik évet vehetjük fel működése kiinduló idejéül. Ezt annál biztosabban tehetjük, mert majdnem kétségtelen, hogy a kutatás jelenleg Suchenwirt költeményeinek teljes gyűjteményét hordta össze, Igaz, hogy Heinrich von Kärnthen (meghalt 1335-ben) évtizedekkel halt meg előbb, mintsem Suchenwirt sirató énekét szerezte, de ez egészen kivételes jelenség, melynek magyarázatát adni nem tudjuk.
