Századok – 1899

Értekezések - BLEYER JAKAB: Magyar vonatkozások Suchenwirt Péter költeményeiben - I. közl. 788

MAGYAR VONATKOZÁSOK SUCHENWIßT PÉTER KÖLTEMÉNYEIBEN. ELSŐ KÖZLEMÉNF. Magyarországnak a nyugattal való érintkezése talán soha sem volt hathatósabb és sokoldalúbb, mint az Anjouk korában. Európának egyik legkiválóbb dynastiájából származva, Károly Róbert nemcsak fényes nevet és előkelő nu'veltséget, hanem széles politikai látókört is hozott magával a magyar trónra. És szerencséje volt nemzetünknek, hogy családja nyugati nagy hagyományai nem haltak ki benne, hanem megizmosodva népe lelkes ragaszkodásától, szálltak át méltó örökösére, Nagy Lajosra. Soha magyar király nagyobb, Európa sorsába oly hatalmasan belemarkoló politikát nem űzött, mint a két Anjou király a XIV-ik században. De a külfölddel való érintkezés nemcsak Magyarországnak politikai beavatkozásából állott, hanem épen az Anjouk nagy míveltségénél fogva a nyugati művelődési tényezőknek hazánkra gyakorolt befolyásából is. A hatás tehát kölcsönös volt : az egyik részről politikai, a másikról kulturális. Nemzetünk hadi dicsősége, még inkább királyaink nagyúri bőkezűsége, mely kitűnő pénzügyi viszonyokra támaszkodott,1

) hódító varázszsal volt a külföld tudósaira és művészeire,2

) kik soha nem hajszolták annyira a Maecenásokat — hiszen számuk oly nagyon megfogyott — mint a középkor utolsó századában. Es a mit ma, sem nyilt vendéglátással, sem más eszközökkel elérni nem tudunk, annak megvalósításához nem jelentéktelenül járult hozzá néhány író meg néhány hegedűs, kik korukban a tudós irodalmat és a napi sajtót pótolták. A magyar név szép lett, talán először valóban szép és tisztelt világszerte; fényünk nem kábított, hanem bámulattal ') Huber Alfonz : Geschichte Österreichs, II. k. 244. I. 2) V. ö. Pór Antal : Nagy Lajos, 606. 1. 1. jegyzet.