Századok – 1899
Tárcza - Stessel József: Megjegyzések a locsmándi várispánság határairól 743
744 TÁRCZA. 2. Az értekező azt állítja, hogy az oklevél tulajdonkép nem a mai Alsó-Péterfát érti, hanem egy más, vele nyugatról szomszédos falut, a melyet akkor szintén így neveztek, talán a mai Hasfalut vagy Nyéket, mely utóbbi az oklevélnek megfelelően az Ikva kanyarulatában feküdt; továbbá fölhozza, hogy egy 1318 évi oklevél három szomszédos Péterfát ismer az Ikva mellett. Ezen állítás ellenében ki kell emelnünk, hogy az Ikvának egynél több kanyarulata is van, s Nyék régi helység Locsmándmegye birtokosainak székhelye lévén, annak nevét egy 1280 évi oklevél is említi, a miért is Nyékre czélozni alig lehet ; hogy pedig a mai Hasfalu, mely csak a NIY-ik században keletkezett, az e vidéken állott Szonau falu, vagy a régi Péterfa bizonyos rész-területéből alakult-e ? arra nézve csak behatóbb kutatás adhat majd kielégítő feleletet. Az 1318-iki oklevélben érintett három szomszédos Péterfa birtok alatt azonban nem lehet három külön önálló falut érteni, hanem, mint az oklevelek számos hasonló esetben bizonyítják, az altera terra és tertia terra Petri értelmének megfelelően csak három oly külön birtokot, mely együtt véve alkotta Péterfa területét, sőt nincs kizárva az sem. hogy még egy negyedik hasonló nevű birtokrész is létezett. 3. Az a nézet, hogy a határjárásnak Bubin és Jan birtoka mesgyéjén túl keletre kellett fordulnia, továbbá hogj' a határ Nagy- és Kis-Barom közt mehetett, el nem fogadható ; hanem, bár az oklevél nem mondaná is, úgy hiszem, magától következik, hogy miután Bubin és Jan földjének nyugaton Pósa de Barom,. ennek pedig északon és nyugaton Loesmánd-megye volt a szomszédja : a Bubin és Jan birtoka északnyugati csúcsán három szegletet képező határjelek (metae angulares) a Bubin- és Jan-féle. a Pósa-féle és a locsmánd-megyei birtokokat egymástól elkülöníték ; másrészről az oklevél szövege nem jogosít föl arra, hogy a határvonalat — mint az értekező teszi —· Nagy- és Kis-Barom közzé helyezzük ; ellenkezőleg világosan látjuk, hogy a határ Bubin és Jan, azután Pósa birtokával a mondott módon érintkezvén, további útjában a mai Nagy-Barom nyugati oldala mellett délnek haladt, s meg lehetünk győződve róla, hogy ha a határvonal Nagy- és Kis-Barom területe közzé esett volna, az oklevél a borsmonostori apátságnak mint Kis-Barom birtokosának nevét minden esetre megemlítette volna. Hogy az értekező Pósa de Baron vagy Barom nevét »de Barow« és »Porov« alakban is írja, azt nyomdai hibának tulajdonítom. 1. Az értekező előadja, hogy a határ, miután a sopronkőszegi országutat átszelte, déli irányban folytatván útját, Nagy-Barom nyugati oldala mellett halad, hol Juda birtokával érintkezik, átszeli a Konut patakot, melyre nézve nem tudja meghatározni,
