Századok – 1899

Tárcza - Stessel József: Megjegyzések a locsmándi várispánság határairól 743

Τ Á R C Ζ Α. MEGJEGYZÉSEK α locsmándi várispánság határairól. Lampel Józsefnek a Történelmi Tár folyó évi második füzetében (298 és köv. 11.) megjelent értekezése, melynek czélja a magyar történeti topographia némely vitás kérdéseire újabb világot vetni, oly téves nézeteket is tartalmaz, melyeket szó nélkül hagynunk nem szabad ; bár jól tudjuk, bogy a XIII-ik század óta az egyes falvak határai sokszor és sok helyen tetemesen megváltozván, a legnagyobb ovatosság és helyismeret mellett sem lehet elérni azt, hogy tévedések elő ne forduljanak. Magam is foglalkozván az értekezésben tárgyalt határkérdéssel. úgy látom, hogy az 1263 évi határjárás tekintetében az értekezés írója közt és köztem oly lényeges természetű nézeteltérések vannak, hogy szükségesnek tartom, jelen soraimban a határjárás egyes pontjaira nézve az idézett értekezés azon állításait, melyeket meggyőződésem szerint elfogadnunk nem lehet, röviden megjelölnöm. 1. Az értekező azt vitatja, hogy az Ikva melletti Péterfával és Locsmánd-megyével szomszédos terra Rubin et Jan helyén kapjuk az Alsó-Péterfától délnyugatra fekvő Reiding vagy is Doborján falut, melynek német nevében a Rubin, szláv nevében pedig a Jan szavak fordulnak elő. Erre ezt válaszolom: az 1263-iki oklevél tanúsítja, hogy Rubin és Jan földje nem délnyugatra, hanem délre, tehát a mai Barom északi határán feküdt, a mit bizonyít a Sopron város levéltárában őrzött 1245-iki oklevél is, mely szerint Rubin és rokonai birtoka Küllő falunak déli szomszédja lévén, a mai Kis-Barom északi részére esik ; tehát Rubin és Jan birtokát a mondott oknál fogva, de meg azért sem azonosíthatjuk a mai Reiding vagy is Doborján faluval, mert annak régibb neve csak is Rednik és Dobornya alakban fordúl elő, s a mi fődolog, Doborján maga is Locsmánd-megye birtokához tartozott. 49*