Századok – 1899

Történeti irodalom - Éble Gábor: Az ecsedi uradalom és Nyiregyháza. Ism. D. L. 740

745 TÖRTÉNETI IRODALOM. csizmadiát telepítvényesek toborzásával. Csakhamar kerültek is nagy számmal. Természetes, hogy Károlyi római katholikus települőket szeretett volna kapni, de mert ilyenek nem akadtak, a lutheránus tótokat is örömmel fogadta. Ilyenek jöttek a legnagyobb számmal Békésből, Zólyomból, Gömörből, Liptóból stb. Olyan tömegesen jelentkeztek, hogy az 1754-ik év végén már 2485 lakosa volt az új telepnek. A vallásüldözés e szomorú korszakában különösen kecsegtető volt a lutheránus tótokra a szabad vallásgyakorlat biztosítása. A mint a pátenslevélben írva van : » Templomot építhetnek magoknak, a micsodás tetszik, és papot is tarthatnak, a mennyivel beérik.« Ez igéret s annak megtartani akarása csakhamar éles harczot keltett Károlyi és gr. Barkóczy Ferencz egri püspök között. Azelőtt lutheránus alig akadt Szabolcs vármegyében, s most egyszerre mintegy 400 családnak letelepedését nem nézhette el a clerus szó nélkül. Nem is nézte. A helytartótanács természetesen a püspök pártjára állott. Egymást érték a rendeletek és levelek mindkettőtől, most a megyéhez, majd a grófhoz küldve, eltiltva az isteni tiszteletet s követelve a lutheránus lelkész kiűzését és helyébe római katholikus pap befogadását. Most a gróf, majd a püspök ment fel személyesen a királynéhoz sérelmei előadása vagy önigazolás végett, de utoljára is a gróf maradt a győztes. Győzelmét nagyon elősegítette, hogy a megye is mindvégig mellette foglalt állást. Telepét nem kellett szétoszlatni. Szívós kitartását mi sem jellemzi jobban, mint az, hogy kész volt a római szentszék elibe vinni az ügyet, s Barkóczyval szemben az is neki adott igazat. Ε »kulturharczot« részletesen elbeszéli Eble tanulmányában, de valóban meg is érdemelte e tárgy, hogy ily részletesen foglalkozzék vele a szerző ; keresve sem találhatott volna érdekesebb lapokat e kor művelődéstörténetében, sem pedig olyanokat, melyek élénkebb világításban tüntetnék föl a Károlyi család egyik legkiválóbb tagjának önzetlenségét, nemeslelküség^t és felvilágosultságát. A műhöz függelékül Okmánytár van csatolva, s a különben is díszes kiállítású munkát számos képmelléklet és hasonmás teszi még díszesebbé. A képmellékletek közül különösen említést érdemel gróf Károlyi Ferencz szín-nyomatú arczképe, gróf Barkóczy Ferencz arczképe, Ecsed vára képe, Nyíregyháza főtere 1896-ban s az ecsedi láp térképe. D. L.