Századok – 1899

Történeti irodalom - Éble Gábor: Az ecsedi uradalom és Nyiregyháza. Ism. D. L. 740

745 TÖRTÉNETI IRODALOM. a család, és iieru is Károlyi Sándor, hanem ha Ferencz, és pedig az egykori Bákóczi-részt százötvenháromezer forinton. A megszerzés módja, az elzálogosított birtokrészek visszaszerzése miatt folytatott perek ismertetése tölti ki tovább az értekezés keretét. Károlyi Sándor gróf hírnevének csak használt az idő. A gyanúsítást, melvlyel kortársai illették, megmagyarázza szívük elkeseredése, de még ki sem halt e nemzedék, s már is oszladozni kezdett a gyanú köde s mind inkább tisztultan, mocsoktalanul áll az utókor előtt a szatmári béke szerzőjének nemes és önzetlen alakja. A mi tenni valót még hátrahagyott a mult, a jelenkor siet helyrepótolni. Ilyen szerepet tölt be Éble dolgozata is. Ε rövid tanulmányt nemcsak terjedelemre, de kulturhistóriai jelentőségre és érdekességre nézve is jóval felülmúlja a kötet második része, mely Nyíregyháza újra alapításáról szól. Ε tény gróf Károlyi Ferencz nevéhez fűződik. Kétségtelenül, gróf Károlyi Sándor után ő a család legkiválóbb alakja. Ideális szerelme a bujdosóvá lett gróf Csáky Mihály elszegényült leánya Krisztina iránt, kit oltárhoz is vezetett, már magában véve is rokonszenvessé tenné alakját, a török háborúk alkalmával több ízben kitűntetett vitézsége magában is dicsőséggel övezné nevét, és az utókor még sem annyira ezért, mint fölvilágosultságáért hálás iránta. Abban volt nagy, a mit kortársai mint gyengeséget róttak meg benne. Nyomdát alapított és azt a saját költségén tartotta fen. Vallásos ember volt, — hiszen maga is fordította a bibliát, — és mégis türelmes a más vallásúak iránt, sőt istápolója azoknak. Mária Terézia korában ilyen főúr volt a legkevesebb, s Nyíregyháza is ennek köszönheti újra alapítását, fenmaradását és megerősödését. Az egykor jelentős Nyíregyháza község elpusztult a török pusztítások, kurucz mozgalmak közepette, oly annyira, hogy a mult század közepén »egészlen respective puszta volt, pápista lakos gazda egy sem volt benne, egynéhány kálvinista s holmi dib-dáb orosz.« Az ecsedi uradalom megvásárlásakor ez is nagyi'észben a Károlyi család birtokába jutott. Gróf Károlyi Ferencz eleinte nem tudta, mit kezdjen vele. Ingyen kínálta sógorának Bácz Demeternek, de annak ingyen sem kellett. A szomszéd Békésben báró Harruckern Ferencz példája vitte reá Károlyit a telepítés gondolatára. 1753 máj. 23-án pátens levelet szerkesztett, melyben három évi mentességet igért a letelepülőknek s azonkívül házépítésre elegendő fát, s azután megbízott egv Petrikovics nevű vállalkozó szarvasi SZÁZADOK. 1899. VIII. FÜZET. 49