Századok – 1899

Történeti irodalom - Márki Sándor: Az 1848–49-ik évi szabadságharcz története. Ism. Hegyesi Márton 734

745 TÖRTÉNETI IRODALOM. De az elől felvetett kérdésre a mi egyéni véleményünknél sokkal inkább meggyőző felelet maga a konkrét tény, mely Márki Sándor munkájában ékesen beszélőleg ime előttünk fekszik. Megkísérlették már többen is megírni a szabadságharcz korának általános történetét. Ott vannak példáúl — az emlékiratokról és csupán a harcztéri események leírását tárgyazó munkákról ezúttal nem szólva — Szilágyi Sándor, Irányi, Horváth, Yargyas és Gracza müvei. Szilágyi könyve közvetlen az események lezajlása után készült, s mint ilyent, megilleti az úttörés dicsősége ; de mind ezt, mind az Irányiét és Horváthét is inkább csak emlékiratszerű publicistikai, mint valódi históriai műveknek tekinthetjük; akkor még különben is igen kevés adat állván az írók rendelkezésére. Yargyas munkája egyszerű compendium, melyhez hasonló kisebb terjedelemben több más is létezik, a Graczáéról pedig, mint azt róla írt bírálatomban*) kimutattam, nagy terjedelme mellett sem lehet komolyan a históriai művek között szó. Az első olynemű munka, mely szabadságharczunkról írt valódi történelmi munkának tekinthető és elfogadható : a Márki Sándor munkája. Tudom jól, hogy ezzel igen sokat mondok, de kellő megfontolás után mégis ki merem mondani. Nagy történelmi készültséggel, minden megjelent forrásműnek, sőt eddig meg nem jelent, de hozzáférhető okiratnak felhasználásával írta meg a szerző ezen munkát ; sőt e tekintetben tovább is ment a kellő határnál, olyan czikkekre is hivatkozván, melyek komolyan nem vehetők számba, mint példáúl a 166-ik lapon Jókainak a Bárdy családról írt elbeszélésére, a 192-ik lapon Gergeynek, a 193-ikon Eákosi Istvánnak és Szabi'» Pálnak, a 245-iken Klegernek és Utasinak, a 302-iken Tenkinek az újabb Történelmi Lapok-ban közölt czikkeikre, melyek vagy egészen jelentéktelenek, vagy épen telvék történelmi tévedésekkel. A munka három könyvre, helyesebben részre, s mindegyik rész több fejezetre van felosztva. Az első rész czíme : A demokrata királyság megalapítása ; a másodiké : Az önvédelem harcza ; a harmadiké : A függetlenségi harcz. Munkáját, igen helyesen, mert csak így értékelhetők a máreziusi vívmányok, — az utolsó rendi országgyűlés összehívásának és munkálkodásának leírásával kezdi meg a szerző. Nagyon tanulságos dolgok vannak ottan fölemlítve, Megtanulhatjuk azokból a többek között azt is, liogy 1848 márczius l) Budapesti Szemle, 1898. máreziusi füzet.