Századok – 1899

Értekezések - SÖRÖS PONGRÁCZ: Ghímesi Forgách Simon báró - II. bef. közl. 698

708 SÖRÖS PONGRÁCZ. őrizetéről gondoskodjék, úgy, hogy azon erősségekből, melyek kevésbbé vannak veszedelemnek kitéve, négy-négy, vagy legfeljebb hat-hat embert elvonva, Ghímesre 25 főnyi őrséget helyezzen. Ellátásuk gondját Eorgáclira és testvéreire bízták, mert a Ghímeshez tartozó javak jövedelmét ők élvezték s az őrség egyszersmind az ő javaiknak is nagyobb biztosítására szolgált.1) Különben Forgách Simon terhén Rudolf király nagyot könnyített 1579 ápril 7-iki adományával, mely újra tetemesen megnagyobbította Simon birtokait. A Pókateleki Szomor János birtokait, melyek a koronára szállottak és a melyek a Nyitra megyei Grimes, Csitár, Mehnye, Herestyén, Ν agy ind, Kálaz, Yajk, Gyarak, Felső-Csornok, Alsó-Csornok, Luton, Mezőkeszi, Sók, Nagy-Belecz, Kis-Belecz, és a Bars megyei Kosztolyán, Völkecz, Gesztőd, Kis-Zelesen, Kelecsen, Csarad, Veresvár, Újfalu, Hizert, Maroth, Borogyán, Nagy-Kozmaly, Nagy-Mánya és Szemcse részbirtokokból állottak, kapta Forgách, Budolf királytól.2) A birtokok csakhamar kezébe is jutottak. Igaz, hogy Szomor János fiának Pálnak felesége erős ellentállást fejtett ki Forgách beiktatásával szemben, s ez kénytelen volt Ernő főherczeg pártfogását kikérni,8) de már 1580. decz. 4-én Szombathelyen a női ág lemondott képzelt jogáról, Szomor Pál pedig végzés folytán kényszerült igényeiről lemondani.4

) Jószágai jövedelmét arra használta, hogy régibb birtokait a török ellen megerősítse. Már 1579 augusztusában megkezdte a komjáthi castellum újra építését,5

) s valószínűleg ez időbe esik azon építkezés is, a mit Herknekten vitetett végbe, melyet sok költséggel »vár módjára csináltatott.«6) Nem különös így, hogy a védelmére bízott terület népétől is minden lehetőt megkívánt, hogy kellő védelmet fejthessenek ki a török esetleges támadása esetén. Inkább többet követelt, nem törődött a zúgolódássál, csak minden rendben legyen. Jellemző erre azon rendelete, melyet 1581. márcz. 19-én !) Rudolf válasza a pozsonyi országgyűlés első feliratára Fraknóinál, id. m. V. 280—281. 1. 2) Rudolf adománylevele a Forgách levéltárban. 3) Ernő főherczeg 1579. jun. 20-iki levele a Forgách levéltárban. ') A lemondás Radéczi István előtt történt Szombathelyen, Borbála napján. Forgách levélt. 5) 1579. aug. 18-án Surányból István öcscséhez írt levele a Forgách levéltárban. ·) Végrendeletében emlékszik meg róla. — Ezen időből egy foglalásának híre jut még hozzánk a miskolcziak 1580-iki panaszlevelének ezen pontjában : »A város végén a malmot és szőllőket, a ki tulajdona volna a szegény városnak, Sándor Benedek és Csatházy Estván bírja és Forgách Simon is bírja,« Egykorú más. Orsz. Ltár. N. R. A. fasc. 723. nr. 23.