Századok – 1899

Értekezések - SÖRÖS PONGRÁCZ: Ghímesi Forgách Simon báró - II. bef. közl. 698

SÖRÖS P. GHÍMESI FORGÁCH SIMON BÁRÓ. 707 szólítani, liogy parancsolja meg Forgáchnak, hogy békében maradjon, s adjanak elégtételt az eddigi kártételekért.1) A török panaszkodott Forgách ellen, pedig ennek kellett a védelemről gondoskodnia; hiszen a török a béke ellenére foglalta el Kékkőt,2

) Divényt, melyekhez még mikor Drégelyt is fölépíttette, az egész felvidék azon veszedelemben forgott, hogy kezére kerül, mert ezen foglalások következtében egész Zólyomig nyitott útja volt a töröknek. Forgách azzal is igyekezett ezen veszedelemnek útját vágni, hogy közfölkelést rendelt el; de a bányavárosok, azon az okon, hogy az erők elvonása miatt a bányamívelés lehetetlenné válik, vonakodtak teljesíteni a főkapitány kívánságát.8

) Eléggé érthető a felvidékiek vonakodása, mikor amúgy is elég káruk volt, mert nemcsak a török fosztogatta őket, hanem a Forgách társaságában harczoló Krusics is, ki egymásután foglalta el Baloghy Miklós birtokát Sápot, melyről a Forgáchtól rendezett vizsgálat is megbizonyította, hogy Baloghyé, továbbá Pethő János és Herencsényi Mátyás jószágait, mely foglalásokat az 1577-iki országgyűlés határozata értelmében Forgách szabadított ki Krusics kezéből, ki azonban újabb foglalásokkal igyekezett kárpótolni magát,4

) Hasonlóan kellett eljárnia Forgáchnak Thurzó Elek ellen is az 1571-iki országgyűlés rendeletéből, mert Thurzó meg Szászy Andrásnak, a királyi tábla elölülőjének jószágait, Laszkárt, Felső-Lelócz egy részét s Kabenka pusztát ragadta el jogos tulajdonosától.6) Maga Forgách 1577 deczember 19-én igaz úton gyarapodott jószágaiban, mert öcscse Imre a maga és családja nevében, Forgách Simon és gyermekei : Zsigmond, Ferencz, János, Mihály, Erzsébet, Zsófia és Margit javára lemondott Sáros megyei jószágairól, melyeket ő nehezen védhetett, Simon pedig, mivel mind az ozikói kúria, mind Boglárka s a Lukon levő részjószág Herknekthez közel feküdt, könnyebben megőrizheté azokat. Természetes, hogy a birtokokon levő terhek is Simonra szállottak.6) Ez a szerzemény épen jókor jött Simonnak, mert az 1578-iki országgyűlés azon megbízással is ellátta, hogy Ghímes J) Szitnyai : A bányavidék veszedelme. Századok, 1892. 136. 1. 2) Kékkő 1593-ig a török kezén maradt, mikor azután Tiefenbach visszafoglalta s Balassa Zsigmond újra és jobban megerősítette. 3) Szitnyai id. h. 140—141. 1. *) Fraknói : Magy. Országgy. Emi. Y. 82, 97—98, 112, 175 és 204. 1. 6) TJ. O. 1578-iki országgy. XXVI. art. VI. 325—326. 1. V. ö. 309. és 313. 1. •) Az egyezséget Báthory Miklós előtt kötötték ; kelt Ujhelyen, feria quinta proxima ante festum beati Thomae. Forgách levélt.