Századok – 1899

Tárcza - Lovas Imre: Az új parlamenti palota „Moriamur” freskójáról 464

468 TÁRCZA. vélt politikai és történeti szemle után, —- visszatérve kitűzött ozélunkhoz, — azt kérdezhetnók : visszatükröződik-e a Mária Terézia királysága első éveiben uralkodó s ama nevezetes napot is jellemző magyar nemzeti szellem, a nagy jelenet heve, élete, festőink előttünk levő műveiben ? A két versenyző mű közül melyik fejezi ki e momentumokat sikerültebben ? Mert hiszen a történeti festőnek sokszor épen az a nehéz feladata van, hogy ha nem is jobb, de épen oly jó történésznek kell lennie, mint művésznek. A legfőbb kérdésre nézve, hogy t. i. a szept. 11-iki nagy nap szelleme, magas lelkesültsége, a nemzet s a király érzelmeinek egymásra találása, — benne van-e a festményekben ? — erre csak örvendetes feleletet adhatunk. A magyar szív gondolata, a nagy idők lelkesültsége, az élni-halni kész nemzet hű fiainak túláradó heve a hozzá folyamodó királyné személye iránt, — igazán elmondhatjuk, — mind a két műben művészileg és nagy hatással nyilatkozik. Akármelyikről legyen szó, hogy az országház falát díszítse, hogy ott nagyban feldolgoztassék, — magát a főeszmét illetőleg bármelyiket méltónak tartanok e kitüntetésre ; mindkettő előhaladást jelentene történeti festészetünkben. Hangsúlyozom azonban, hogy az igen sikerült főgondolat mellett még néhány erős történeti hibában leledzenek festőink, mit megértve, azt hiszem, igyekezni fognak e hibákat ügyesen eltüntetve, festményeik értékét a lehető legmagasabbra emelni. Történeti szempontból igen fontos dolog, — s úgy látszik, erre egyikök sem gondolt, — hogy mikor a szept. 11-iki jelenet történt, Mária Terézia az országgyűlés mindkét tábláját magához a pozsonyi várba hivatta s annak nagy kihallgatási termében fogadta a rendeket. Sajnos, hogy az egész királyi palotai berendezés, épületeivel együtt, e század elején tűzvész martaléka lett, s így a terem hű képét eredetileg már nem bírhatjuk. Az országgyűlés mindkét háza megjelent tehát a királynő trónja előtt, s maga az egész jelenet tulajdonképen az országgyűlés egy részének tekintendő. Jobbra a királynőtől a felsőtábla helyezkedett el a nádorral és a prímással, balra az alsótábla, elnökével a királyi személynökkel, az ekkor még csak báró, később herczeg Grassalkovics Antallal. A királynő mellett a magyar udvari méltóságok állottak, úgyszintén Batthyány Lajos kanczellár, ki először ' szólott a rendekhez, és néhány osztrák miniszter. Ε beosztást más fontos okból kifolyólag is, legalább nagyjából, szeretnők látni képeinken. Az alsó- és felsőtábla némi felismerhetését egy más neve-