Századok – 1899

Történeti irodalom - Szilágyi Sándor: Erdélyi Országgyűlési Emlékek. XXI. köt. Ism. A. D. 452

TÖRTÉNETI IRODALOM. Erdélyi Országgyűlési Emlékek. Történeti bevezetésekkel. A. m. tud. Akadémia tört. bizottsága megbízásából szerkeszti Szilágyi Sándor. XXI. köt. (1692—1699.) Budapest, 1898 (a borítékon 1899). 8-r. 472. 1. Thavonat commissiójának idejével végződik e kötet. Erről a eommissióról mondja Bethlen Miklós, hogy »kimosdatta az országot szabadságából, diplomájából«. Erdélyben a dolgok új rendje kezdődött — mondja Szilágyi Sándor bevezetése végén, és ezek utolsó munkájának utolsó szavai. A halál verte ki a tollat kezéből, mert a haldokló erdélyi önállóság okiratait egy haldokló történetíró rendezte és magyarázta. Szelleme nem ismerte a fáradságot, a dolgok »új rendje« is érdekelte volna mint történetírót, bár abban nem lett volna annyi öröme Erdély hű fiának, mint Bethlen és a Bákócziak korában. Szellemének élénkségét a halálos betegség nem csorbította, a huszonegyedik kötethez írt bevezetés mind alaposság, mind az események áttekinthető csoportosítása tekintetében méltán sorakozik az előbbi kötetek bevezetéseihez, melyek oly megérdemelt elismerésben részesültek. Megható volt hallgatni, midőn ez utolsó kötet egy-egy okiratának érdekességét, fontosságát fejtegette. Ilyenkor annyira megelevenült, hogy a hallgató szinte megfeledkezett a katasztrófa közelségének gondolatáról. Az okiratgyüjtemény 1691 végével kezdődik, vagyis az ünnepélyes formában kiadott Leopold-féle diploma kelte után. Tudjuk, hogy a diploma harmadik pontja felhívja a rendeket a barátságos alkura bizonyos kérdésekről, királyi jóváhagyás fentartása mellett. Ε kérdések közt a vallási volt a legégetőbb. Szász Károly Sylloge-jában közölte az 1692-iki izenetváltásokat a vallási kérdésben. A barátságos alku nem jött létre a katholikus status és a lulrom r élig lóban lévő atyafiak közt. Szilágyi közleményei igen tanulságosan egészítik ki a Sylloge tartalmát.