Századok – 1899

Értekezések - THÚRY JÓZSEF: Bocskay István fölkelése - I. közl. 21

•riIÚRY JÓZSEF. zír a szultán nevében felhatalmazta a szerdárt, hogy kössön szövetséget Bocskayval legjobb belátása szerint, Bethlenéket pedig arra, hogy lépjenek érintkezésbe a kiszemelt fejedelemmel.1

) Ekkor Bethlen Gábor, Szil vasi Boldizsárnak, Balassi Eerencznek s több bujdosónak tudtával és nevében, Belgrádból haladéktalanúl levelet küld Bocskaynak, melyben ezt felszólítja, hogy fogadja el az erdélyi fejedelemséget a török segítségével, melyet ők megszereznek.2) Bethlenék természetesen nagyon jól tudták, hogy Bocskay István Báthory Zsigmond fejedelem idejében a császárnak rendületlen híve, az erdélyi németpártnak feje, a töröknek pedig határozott ellensége volt, vagyis — mint H. Mikó Ferencz mondja — »azelőtt bizony valóban német lélekkel háborúra 1604 junius 3-án indnlt el a török fővárosból, julius 21-én érkezett Belgrádba már betegen s itt julius 26-án meghalt. ') L. erre nézve Hádsi Khalfa szövegét alább és Bethlen Gábornak a jegyzetben idézett szavait. ") Hogy csakugyan Bethlen Gábor és általa a bujdosók tették az első lépést Bocskaynál, kitűnik először magának Bethlen Gábornak négy ízben tett határozott nyilatkozatából. A Tholdalaghy Mihálynak ltil6 junius 10-én adott s Ali budai pasához szóló instructióban ezt mondja : »0 nagyságát szeretettel kérjük, emlékezzék meg arról, hatalmas császárnak gyermekségemtől fogva mennyit szolgáltam én, Bocskay fejedelmet ki hítta ö hatalmassálja hit »égére, ha nem én ? (Török-magyarkori Államokmánytár I. 158.). Ití20 julius 30-án a portára küldött követének adott instructiójában pedig : »Bocskay Istvánnak én súgogattam Fejérvárról (t. i. Nándor-Fejérvár), én biztattam, tanácsoltam, oktattam s én hajtottam hatalmas császár hűsége alá ... s úgy indult aztán az én Írásomra, sok biztatásomra meg« (U. o. 239—240.). 1637 julius 7-én írja : »Bocskai fejedelmet isten által én egyedül inducáltam vala császár hűségére, kit soha akkori minden vezérek sem tudtak volna végben vinni« (Szilágyi Sándor: Bethlen G. politikai levelei. Budapest, 1879. a 440. lapon.) 1028 márczius 22-én ezt írja Redseb kajmakám-pasának : »Missiri vezér ÁH pasa intéséből . . . egyedül mi kezdénk Bocskay fejedelemnek izengetni, írogatni ... az mi sok kérésünkre, bíztatásunkra igéré magát császár hűsége alá« (Torök-magyarkori Allamokm. Π. 31.). — Továbbá Gyulafy Lestár azt mondja, hogy az erdélyi bujdosók — miután Nyári P. közbenjárásával nem tudták kieszközölni a császárnál, hogy visszatérhessenek — »Bocskait attrahálják melléjek, deferálván neki az fejedelemséget Érdélben« (Magy. Tört. Emi. írók NXXI. 34.). — Azonkívül Szamosközy történeti maradványai között olvassuk ezt a határozott hangú följegyzést, mint czáfolatát az előző lapon álló, ellenkező tudósításnak: »Mim leneknek előtte Betlen Gábor, Szilvási Bódizsár, Balassi Ferencz és az kik oda be voltanak a törökök közt az főemberek magyarok, azok írtak Bocskaynak, hogy vegye fel az erdélyi fejedelemséget, ím neki szerzik az török császáriul . . . Azért itt azt kell igazán megtudni, hogy az török közt való magyarok indították először az erdélyi fejedelemséget, hogy Bocskaynak adják, nem ü maga Bocskay indította« (IV. 244.). Igaz ugyan, hogy erre Szamosközy oldalt ezt jegyzi meg : »Nem így volt ez«, — de másik, egykorú kéz ezt írta